A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

B. HELLEBRANDT Magdolna: Edelény, Szendrő és Izsófalva vízivára

5. kép. Edelény-Kenderföldeka második katonai felmérésen A felszíntől lefelé 1,18 méterig barna, porhanyós a talaj, nem lehet összehasonlítani az I. szelvény vizes, kotu talajával. 1,18 métertől 0,17 m-ig sárga agyagot ástunk ki, de még nem értük el a vizet. Összefoglalva az eddigieket, megállapíthatjuk, hogy Edelény vízivára az egykori Kenderföldek és Tormás területét foglalta el, az Egrestől délkeletre, a temető dombjától délre. Itt a síkságon az őskorban egy enyhe emelkedésű, hosszúkás dombot vettek körül árokkal, úgy, hogy az öbölszerüen körbevevő magaslatból lefaragtak. A kettős sánc által közrefogott mederbe vezették a Bódva vizét. Valószínű, hogy a sáncot többször megújították, s ezért láthatók például a nyugati szakaszon egymást metsző vonalak, s néhol szögletes, nem íves sáncvonalak. Később, mikor már megváltozott a politikai helyzet, esetleg a támadó és védő haditechnika is, jelentőségét vesztette a vízivár, nem gondozták az árkot és a sáncot, egy-egy magasabb vízszintnél, áradásnál a körülbelül 2 méter magas sáncot a Bódva áttörte, s részben elmosta. Érthetően az északról jövő víz a hozzá legközelebbi sáncrészt, a vízi vár északkeleti részét tette tönkre, s a terület széles sávban elmocsarasodott. A megmaradt sáncrészekre a 20. század utolsó harmadában rátelepedtek a Katona József utca házai ívben kanyarodva (7. kép 2.), az északkeleti szélen pedig a Móra Ferenc utca, és körülötte a családi házas övezet a kenderföldeken. Nagyon valószínűnek tarthatjuk, hogy az I. kutatóárok északi, 14 méteres szakasza az egykor kiásott, majd betemetődött árok laza kotu talaja mutatja az egykori vizesárkot (7. kép 4.). A vízivár két szára közti távolság körülbelül 900-1000 méter, az erre merőlegesen mért sáncív legnagyobb szélessége a Bódvától 600 méterre húzódik. A vízivár szántott és parlagon hagyott részeit bejárva semmilyen korból sem találtunk leleteket. Edelény régészeti lelőhelyeit átnézve a Herman Ottó Múzeum régészeti gyűjteményében találunk leleteket a pilinyi kultúrából." Előkerült bronzdepot,

12 mely karvédő " HeüebrandtM., 1999. 100. Pilinyi kultúra Bárca csoportjának telepe. L. még Kemenczei 71, 1984. 110. 12 Kemenczei T., 1984. 116. XLVIIb. 1-5. 20