A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

DOBROSSY István: Miskolc 19-20. századi városrendezési tervei és megvalósulásuk

ennek felbecsülhetetlen jelentősége lett volna. Őszintén sajnálhatjuk, hogy a mindennapi gyakorlat elmosta e nagyszerű elképzelést."

37 Mik voltak az ART fő elképzelései és mik valósultak meg belőle vagy helyette? Warga László a Szentpéteri-kapuban helyezte el az új kórházat, amely megvalósult. A temető helyének kijelölésében egyezik elődei elgondolásával, amely szintén megvalósult. Az új egyetemet a Szent Anna templom feletti dombokon képzelte el (egy más, de nem tőle származó elképzelés az Avason álmodta meg az orvosi egyetemet, a Tapolcára néző domboldalon. - Egyik elképzelés realitását sem bizonyította az idő!) A MÁV Igazgatósági épületet áthelyezi a Széchenyi utca meghosszabbított szakaszába, a mai BajcsyZsilinszky E. utcába. Kereskedelmi és népművészeti épületekkel telepítette be a Búza teret. (Ez a terv a tér keleti sarkában viszont nem gondolkodott a mai megjelenésű vásárcsarnokkal. A város vezetőinek az volt az elképzelése, hogy olyan épületekkel kell körülvenni a piacteret, amelyek emeleti része lakásként funkcionál, földszinti részén pedig kétsoros, kétfrontos üzletsor alakítható ki. A Búza teret így öt darab kétemeletes épülettömb vette volna körül, a tér maga mint 40 m széles, „belső piac" működött volna. Nem ez a terv valósult meg, hanem 1924-1926 között egy viszonylag gyors kivitelezésű vásárcsarnok épült fel.) A terv „kiszabadította" volna a görögkeleti templomot, s három irányból vezetett volna rá lakóutat. A Hősök tere közel mai formájában valósult volna meg. A Szinva patak partja rendezetten jelenik meg, s annak déli oldalát a tervező szerette volna jobban utcákkal feltárni. A terv szerint a város kelet-nyugati irányú forgalma a Széchenyi-Hunyadi utcákon, s a Győri kapun keresztül változatlanul bonyolódott volna, tehát a belváros tehermentesítésének lehetőségei nem vetődtek fel. Ami az elfogadott általános rendezési terv mellett (helyette?) megvalósult, olyan részletes rendezési koncepciónak nevezhető, amely más képet fest, de korántsem eredménytelenségre, tervszerütlenségre utal. Hodobay polgármester végrehajtja (jobbára megvalósítja) az első világháború miatt elmaradt kövezési, parkosítási és közvilágítási programot. „Miskolc nyugat-európai ízléssel átépített kultúrváros lett ez alatt a hét év alatt (ti. 1922-1929). Utcai közvilágítása páratlan. Mindenütt villany- és gázvilágítás. ívlámpák a forgalmasabb utcákon, ami mind a biztonság és a kényelem feladatait szolgálja." - írja egy tanulmány a 20. század első harmadának végén.

38 Az útépítési programhoz mederrendezési és hídépítési program társult, amelyet a „rohamosan" növekvő városi és átmenő közlekedés egyaránt megkívánt. (A Szinván 5, a Pecén 3 új hidat építettek, ill. újítottak fel.) Elkezdődött a Miskolc-Lillafüred-Felsőhámor közötti erdei vasút (LAÉV) építése, az EgerLillafüred közötti hegyi út építése, a tervezett villamos helyett a buszjáratot rendszeresítik Miskolc és Tapolca között, „...szinte gomba módra nőttek ki a földből az autók. Ma már autóstandok vannak mindenütt és magánhasználatra is annyi autó van, hogy Budapest és Győr után Miskolc tartja a harmadik helyet Csonka-Magyarország autósorszámában."

39 A város infrastruktúrájának változását jelzi, hogy 1925 körültői megjelennek az első utcai benzinkutak, s hozzákezdenek az autógarázsok építéséhez. A növekvő város megkívánta a második víz-főnyomócső megépítését. (A 400 mm-es, Tapolcáról induló vezeték első szakasza 1927-ben, a második az Avason át 1937-ben fejeződött be.) 1925., 1926., 1929. Miskolc építési és infrastrukturális beruházásainak történetében izgalmas és eredményes időszak. Az amerikai bankkölcsön számos helyi pénzintézet Horváth B., 1958. 128. Halmay B.-Leszih A., 1929. 157. Hahnay B.-Leszih A., 1929. 157. 185