A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

FRISNYÁK Zsuzsa: Szekerezés a vasutakhoz. A magyarországi vasútállomások vonzáskörzetei, 1895

SZEKEREZÉS A VASUTAKHOZ. A MAGYARORSZÁGI VASÚTÁLLOMÁSOK VONZÁSKÖRZETEI, 1895 FRISNYÁK ZSUZSA 1896-ban jelent meg Edvi Illés Sándor kétkötetes statisztikai adatgyűjtése a MÁV és az üzemükben levő helyiérdekű vasutak áruforgalmi viszonyairól.

1 A kötetek Magyarország azon vasútállomásainak kereskedelmi adatait tartalmazzák, amelyek a magyar állam tulajdonában vagy kezelésében álltak és áruforgalmat is lebonyolítottak.

2 Az adatgyűjtés kiterjedt a vasútállomás vonzáskörzetébe tartozó települések felsorolására, a vasútállomáson feladott (belföldre, Ausztriába és külföldre) és oda érkező (gyakoribb származási helyek szerinti) áruk átlagos mennyiségére és fajtáira. A kötetek forrásértékét növeli, hogy célja eltért a korabeli külkereskedelmi statisztikától. A kereskedelmi miniszter az adatgyűjtés feladatának az állami adminisztráció segítését jelölte meg, oly módon, hogy az adatok elemzése révén lehetőség legyen egy céltudatosabb állami díjszabási politika kialakítására. Az adatgyűjtés idején (1895 eleje) a vasútállomások forgalmi tisztjei már több mint egy éve havonta elkészítették az állomásokon feladott árucikkek árunyilatkozataiból készített összesítéseket, sőt ezeket a kimutatásokat közvetlenül (tehát a MÁV hivatali ügymenet elkerülésével) terjesztették fel a Statisztikai Hivatalhoz. Ugyanezen tisztviselők szolgáltatták az adatokat az Edvi Illés-féle kötetekhez is. Edvi Illés Sándor a vasúti tisztviselőktől hangsúlyozottan átlagos forgalmi adatokat kért. Nem az volt a célja, hogy mázsákra lebontott és a vámtarifa árufőcsoportjai szerint rendezett kimutatás készüljön (ami a külkereskedelmi statisztikák feladata), hanem az, hogy a legfontosabb belföldi áruforgalmi tendenciákra fény derüljön. Egy külkereskedelmi statisztika tehát a nemzetállam határait átlépő árumozgásokat és árumennyiségeket mutatja, de nem ad információt arról, hol termelték az árukat. Edvi Illés Sándort viszont mindazon kistérségek közötti gazdasági kapcsolatok érdekelték, melyekhez vasúti áruszállítás kapcsolódott. Mindez az jelenti, hogy a vasútvonalak forgalmi körébe eső területek termelési és fogyasztási struktúrájának páratlanul érdekes forrásával rendelkezünk. Mindezek ellenére az Edvi Illés-féle statisztikai kötetekre alapozott teljes körű elemzés még nem készült. 1988-ban úttörőként Majdan János

3 ugyan megvizsgált három megyét (Tolna, Baranya, Somogy) és meghatározta az említett régiók termelő-feladó körzeteit, de a szerzőnek még nem állt rendelkezésére sem számítógép, sem pedig az adatelemzéshez szükséges szoftver. Mivel az Edvi Illés-féle statisztika egy olyan strukturált adatforrás, melyben egy összetettebb valóság szabványosított formában jelenik meg, az adatok feldolgozására és elemzésére különösen kínálkoznak számítógépes módszerek. A forrás valódi értékei 1 A Magyar Királyi Államvasutak és üzemükben lévő helyi érdekű vasutak áruforgalmi viszonyai. I—

II. kötet. Budapest. Pallas Rt. 1896. 413, 601. ~ 1895-ben a vasútállomások 72%-a foglalkozott teherrakományok továbbításával. 3 Majdan J., 1988. 113-139. 147