A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

RINGER Árpád – HOLLÓ Zsolt: Sajószentpéter Margit-kapu-dűlő, egy felső-paleolit lelőhely a Sajó völgyében

Nyersanyagok A leletanyag döntő többsége helyi eredetű faopálból készült, emellett a nyersanyagok között előfordulnak különböző eredetű hidrokvarcitok, üveges kvarcporfír, kvarcit- és mészkőkavics, valamint kővelő és északi tűzkő is. A régészeti leletanyag nyersanyagok szerinti megoszlását az 1. táblázat tartalmazza.

2 /. táblázat Nyersanyagok Eszközök Pengék és pengetöredékek Szilánkok Összesen % Faopál 31 db 74 db 127 db 232 db 72,5 % Avasi hidrokvarcit 2 db 4 db 3 db 9 db 2,81 % Zempléni hidrokvarcit 3 db 3 db 2 db 8 db 2,5 % Vadna és Mályi között gyűjthető hidrokvarcit 1 db — — ldb 0,31% Ismeretlen eredetű hidrokvarcit 3 db 4 db ldb 8 db 2,5 % Üveges kvarcporfír 5 db 6 db 19 db 30 db 9,37 % Kvarcitkavics 21 db 21 db 6,56 % Mészkőkavics 7 db 7 db 2,18% Opál 1 db 1 db 2 db 0,62 % Kővelő 1 db ldb 0,31 % Északi tűzkő 1 db 1 db 0,31 % A régészeti leletanyag megoszlása Az 1990-es ásatási leletanyagban 36 db eszköz és 2 db magkő, 71 db sima szélű penge és pengetöredék, valamint 145 db szilánk található. Az 199l-es ásatási és szórvány leletanyag 7 db eszközt, 2 db ütőkövet, 20 db penge és pengetöredéket, valamint 67 db szilánkot tartalmaz.

3 A régészeti leletanyag technológiai jellemzői Pengék Az ép pengék és a törött pengék proximális részeinek talon típusai a következő megoszlást mutatják: - sima talon (talon lisse): 34 db - pontszerű talon (talon punctiforme): 16 db - kortexes talon (talon cortical) : 9 db - „madárszárny alakú" talon (talon „en aile d'oiseau"): 8 db - „diédre" talon (talon diédre): 2 db - lekerekített talon : 2 db 2 Holló, 2000, 44. 3 Holló, 2000. 64