A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

RINGER Árpád – LENGYEL György: Miskolc-Rózsás-hegy késő-paleolitikus leletei

Az eszközkészletben legnagyobb számmal vastag szilánkon és elhasznált magkö­vön kialakított magas (I. tábla 2, 3, 8; VI. tábla 3.), magkő- és orros vakarok (III. tábla 10, 12.). Frontjukon apró pengeszerű leválasztások és a peremen kagylós retusálás lát­ható, néha hajógerinc alakúak {caréné). A magkövakarók jellegzetesen kis méretűek, a magkövek jellemzői jól megfigyelhetők felszínükön (I. tábla 1, 4, 7.). A pengevakarók (I. tábla 11, 12, II. tábla 3.) egy része hosszanti élükön is retusált (V. tábla 8.), s a meg­munkálás a hátoldalon is megjelenik (I. tábla 11.). A szilánkvakarók frontja szélesen ívelt, félkör alakú, kidolgozásuk a legtöbb esetben atipikus, az élük apró, néha szabály­talan leválasztásokkal kidolgozott (I. tábla 5, 6, 9, II. tábla 2.). A retusált pengék több esetben az előlapon, ritkán a hátlapon marginális, rövid és hosszú kagylós, valamint subparallel retussal megmunkáltak. A retus sokszor részleges, nem húzódik végig a pengék élein (II. tábla 1; III. tábla 1, 5; V. tábla 1, 2, 6; VI. tábla 10.). Mindeddig egyetlen meredeken retusált pengetöredéket és egy tompított hátú la­mellát találtunk a lelőhelyen. A lamella disztális vége hiányzik, retusálása a jobb él pe­remén meredeken fut (VII. tábla 7.). A vésők csoportjában egyenes csonkításon kialakított sarkos, transzverzális és diédre szerepel. Kidolgozásuk atipikus (II. tábla 5-9; VII. tábla 6.). Csonkításokat egyenesen alakítottak ki, néhány esetben vésőt választottak le róluk (II. tábla 5, III. tábla 4.). A fúrók sem tipikusak, egy részének tipológiai osztályozása a support morfológi­ája és a rajtuk lévő használati kopásnyomok figyelembevételével történt (II. tábla 11, V. tábla 11, 12.). A pengéket és a szilánkokat gyakran völgyeitek és fogazták. A völgyelések és a fogazások apró marginális retussal és clactonien encoche-sal készültek, melyek a hátol­dalon is megfigyelhetők (II. tábla 13, III. tábla 7, 8, V. tábla 3, VI. tábla 4; VII. tábla 3.). A nyelezett darabok a leletanyag különleges eszközei. Nyélkiképzés a pengék proximális részén marginális és meredek kagylós leválasztásokkal kialakított (III. tábla 4, 6.). Az eszközkészlet egyetlen atipikus vállas hegye a hátoldalán lapos leválasztások­kal megmunkált (III. tábla 3.). Az enyhén kampós, ferde fúróheggyel kialakított eszközt atipikus „zinkennek" határoztuk meg (II. tábla 12; VII. tábla 7.), mert tipikus formájában a fúróhegy hosszabb, szépen ívelődő. Az összetett eszközökből véső-vakaró (II. tábla 4.), véső-völgyeit és véső-fúró kombináció található (II. tábla 11; III. tábla 9.). Archaikusabb típusokból a kaparó és a hátas kés tűnik fel a telepen (I. tábla 10; III. tábla 13; V. tábla 2; VI. tábla 1, 2; VII. tábla 4, 5.). Kulturális összetevők Kutatásunk jelenlegi állapotában az eszközkészletet nem tudjuk egyetlen őskőkori régészeti kultúrába sem besorolni. Úgy véljük, ehhez kevés információval rendelkezünk. A leletanyag jellegzetességeit több kőiparban véljük felfedezni, ebből kifolyólag kultu­rális összetevőkről, alkotókról és lehetséges kapcsolatokról szeretnénk néhány gondola­tot közölni. 57

Next

/
Oldalképek
Tartalom