A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

BODNÁR Mónika: Tompa-hagyományok és emlékek a magyarországi Gömörben

voltát Az én lakásom című versében,

6 valamint Arany Jánoshoz 1850. október 27-én kelt levelében örökítette meg.

7 Szintén áll a kis épület, amely minden valószínűség szerint Tompa idejében is állott, s a Tompa Emlékmúzeum létrehozásakor éppen ezért esett erre a választás.

8 A mai parókia falán látható emléktábla felirata, mely szerint „Ebben a házban lakott Tompa Mihály" nem felel meg a valóságnak. Ez az épület Tompa távozását követően épült. Viszont vannak egyéb Tompa-emlékek a faluban. így elsősorban az egyházi anyakönyvek és a presbitériumi jegyzőkönyv, melyek őrzik Tompa kézírását. 0 jegyezte be halálát, s temette el 1849. július 15-én a 31 éves korában tüdővészben elhunyt Vadnay Boldizsár 48-as honvédhadnagyot, aki egyúttal kedves barátja volt Tompának.

9 Temetési beszéde az utókor számára is ismert, nyomtatásban is megjelent a prózai munkásságát összegyűjtő kötetben.

10 1849. október 2-án ő keresztelte meg Vadnay Matild Malvint, néhai Vadnay Boldizsár és Dobosi Judit leányát, aki aztán 3 hó 20 napos korában 1850. január 20-án sinylődésben meghalt és január 23-án énekszóval temették el Keleméren. 1850-ben 27 gyermeket keresztelt meg Tompa. Közöttük 6-os sorszám alatt van bejegyezve Kálmán nevű kisfia, aki 1850. március 10-én született és másnap, 11-én kapta meg a keresztségét. Keresztszülei voltak Draskóczy Gyula és özvegy Recsky Benedekné

11 - annak a Recsky Benedeknek a felesége, aki szintén jó barátja volt Tompának, s akire A széky pusztán című versében emlékezik. A Recsky sírkövén olvasható sírvers is Tompa Mihály alkotása.

12 A vörösmárvány hatalmas sírkő, amely eredetileg a székipusztai kúria kertjében állott,

13 ma - sajnos csonkán - a templomkertben, a Tompa Emlékház közelében látható. Kisfia születését a Fiam születésekor című versben örökítette meg, melyből kiolvasható az a boldogság, amit egy szülő, egy apa érez piciny gyermekére tekintve. Ám nem örülhetett sokáig, mert 1850. május 20-án már el is temette szeretett gyermekét, akinek mindössze 2 hónap 8 nap adatott ebben az életben. A kis sírhalom az akkori paplak közelében domborodott, ma is megvan. A régiek visszaemlékezése szerint alacsony kőemléke volt.

14 A kőemlék, vagy inkább csak töredéke ma még megtalálható. Rendbetételt, gondozást igényelne ez a sírhant. Szintén a keleméri anyakönyvben lelhető fel az a születési bejegyzés, melynek mikéntje nagy fejtörést okozott Tompának, s ez ügyben levélben tanácsot is kért Szentpétery Sámuel pelsőci lelkésztársától, jó barátjától.

15 Tompa nagyon szerette a természetet. Erről nemcsak versei tanúskodnak, a hagyomány is megőrizte ezt. Kelemér és Gömörszőlős határában létezik egy kis tisztás 6 A verset 1850. június végén írta. Arany János, 1975. 670. 7 A levél másolatát, valamint a lakására vonatkozó részt Miklós Róbert is közli {Miklós Róbert-Kováts Dániel, 1991. 40. ül. 43.) 8 A Tompa Mihály Emlékházat négyéves gyűjtőmunka után 1963. szeptember 28-án nyitották meg azok után, hogy a református egyház a Tompa által egykor irodalmi műhelyként használt káplánlakást és magtárt e célra örökös használatra átadta, (E. Kovács László, 1991. 90.) Bár Tompa Mihály által 1850. október 27-én Arany Jánoshoz írt levelének rajzát szemlélve, felvetődik a gyanú, hogy talán nem is a káplánlakban, hanem az egykor Tompa által is lakott paplakban kapott helyett az emlékmúzeum. 9 Kelemér-Gömörszőlős (Poszoba) ref. egyházközség vegyes anyakönyvei 1772-1924. 10 Tompa Mihály, 1867. 142-148. 11 Kelemér-Gömörszőlős (Poszoba) ref. egyházközség vegyes anyakönyvei 1772-1924. 12 A sírvers szövege: Áldás reád nemesen dobogott szív! Oh ha kihűltél, Kincsed az élőknek mért nem hagyád örökül? Annyi becsület, jóság, szeretettel vala te benned Hogy száz romlott szív megnemesülne tőle! idézi Ráczi Győző, 1992. 71. n Ráczi Győző, 1992.10. 14 Eszlári János régi harangozó közlése. 15 Lásd Tompa Mihály 1849. június 25-én kelt levelét. In: Tompa Mihály levelezése I. 1964. 92-93. 555