A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

PATAY Pál: Régészkedéseim Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

pülőtér építkezéséből.) Egyébként ez a lelet bő lehetőséget biztosított számomra, hogy a bronzkori bronz edényművesség problémáival számos tanulmányban foglalkozhassak.

7 Még ugyanennek az évnek, azaz 1959-nek szeptemberében Alsótelekesen, a falu keleti oldalán emelkedő Dolinka nevű dombon murvabányát nyitottak. Ennek során páratlanul ép, tökéletesen rozsdamentes állapotú vas tárgyakat, lándzsákat, csákányt találtak. A Herman Ottó Múzeum változatlanul híjával volt régésznek, így a leletmentés ismét az én feladatom lett. Egy korai vaskori (Kr. e. 6. század) szkíta temető terült el a dombon, amelynek egy részét azonban addigra a bányaművelés már elpusztította. A bánya folyamatos művelése miatt a leletmentő ásatást 1961-ben, majd 1962-ben és 1964ben folytatni kellett, ez azonban a temető megmaradt részének teljes feltárását eredményezte. Feltárásra került 183 túlnyomórészt hamvasztásos sír, amelyeknél azonban a hamvakat nem helyezték urnába, hanem egyszerűen a murvába vájt kis gödörbe szórták. A csontvázas temetkezések általában gyermeksírok voltak. Sajnos eddig csak az első két ásatásról volt módom beszámolni.

8 Az alsótelekesiek is igen szívélyesen fogadtak. Még a tanácselnök fiának lakodalmára is meghívtak. Megfelelő öltözetről is gondoskodtak a számomra, minthogy az ásatásra csak munkaruhát vittem magammal. Kezdeményezésemre 1962-ben indult meg a megye déli részét többfelé is érintő Csörsz-árkok kutatása. A feladat annak a megállapítása volt, kik, mikor és miért építették ezeket a - népmonda tárgyát képező, Tompa Mihály által is megénekelt - rejtélyes földsáncokat (helyesebben földsáncrendszert). Ez a munka ismét Borsodba szólított. A kutatás elsődleges feladata a sáncok pontos topográfiai azonosítása, nyomvonaluk térképi rögzítése volt. Merre is futnak? Hol, milyen állapotban észlelhetők még ma is? Mint a munkacsoport vezetője, két munkatársammal, Garam Évával és Soproni SándorxdX az 1964 és 1967 közötti években bejártuk és térképeztük a sáncoknak a megyében található vonalait: az egyiket, a „klasszikus" vonalat, annak Ároktőnél és Szentistvánnál található szakaszain, a másikat Szihalom és Oszlár, a harmadikat pedig Bükkábrány és Csincse között. (Utóbbin részt vett a Herman Ottó Múzeum részéről Kemenczei Tibor is.) Az olyan helyeken, ahol a nyomvonal mentén régészeti leletekre találtunk, ásatást is végeztünk; így 1964-ben Mezőkövesden, 1968-ban és 1969-ben pedig Oszláron. (Utóbbi helyen egy Salamon király érmével keltezett 11. századi temetőre is rátaláltunk.) Ezek eredményeként megállapíthattuk, hogy a sáncokat az 1. századot követően, de a 11 -et megelőzően emelték. (Más helyeken nyert adatok a sáncok építésének idejét a 4. század második negyedére - 322 utánra - szűkítették. Talajfúrások révén a felső vonal létét Csincse és az emődi Istvánmajor között is kimutattuk, valamint azt, hogy a „klasszikus" vonal Szentistván és Ároktő között nem volt kiásva.

9 Még be sem fejeztük a Csörsz-árkok kutatását, amikor a Herman Ottó Múzeum Kemenczei Tibor révén felajánlotta, hogy végezzem el Tiszavalkon, a Kenderföldeken árvízvédelmi munkák során megtalált rézkori (bodrogkeresztúri kultúra) temető ásatását. (A bodrogkeresztúri kultúra képezte ugyanis a kutatásaim legfőbb területét.) A temetőnek a homokbányászással el nem pusztított részét 1966 júliusában és októberében, 1967ben, végül 1975-ben tártuk fel. (Az 1967. évi ásatáson részt vett - még mint egyetemi 7 Der Bronzefund von Mezőkövesd. In: Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungáriáé. 21. 1969. 167-216. 8 Az alsótelekesi vaskori temető. In: Fólia Archaeologica. 13. 1961. 27-50. - Újabb ásatás az alsótelekesi vaskori temetőben. In: Fólia Archaeologica. 14. 1962. 13-21. 9 Sarmatisches Wallsystem im Karpatenbecken. Régészeti Füzetek. Ser. II. 23. 1983. 139. {Garam ÉPatay P.-Soproni S.) 484