A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

SZAKÁLL Sándor – VIGA Gyula: A Bükkalja kőbányászatához és kőfaragásához II. Szomolya

Sárközi Zoltán 1965 Summások. In: Szabó István (szerk.): A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában- 1848-1914. II. 379. Budapest Schafarzik Ferenc 1904 A magyar korona országai területén létező kőbányák részletes ismertetése. Budapest Selmeczi Kovács Attila 1984 Kézimalmok Kelet-Magyarországon. Ujváry Zoltán (szerk.): Tanulmányok Szatmár néprajzához. 218. Debrecen Sümegi György 1978 „Valami paraszt" faragta. Forrás, 7-8. szám 79-81. Szakáll Sándor-Viga Gyula 1984 A Bükkalja kőbányászatához és kőfaragásához I. Bogács. Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből II. 93-122. Miskolc Tüskés Gábor 1980 Út menti és temetői kőfeszületek Abaliget-Orfű környékén. Ethnographia XCI. 102-103. Varga Gáborné (szerk.) 1970 Borsod-Abaúj-Zemplén megye története és legújabb kori adattára, 569. Miskolc Viga Gyula 1985 Kőmunkák egy bükkalj i faluban. Studia folkloristica et ethnographica 17. Debrecen 1985 Gyümölcstermesztés és a gyümölccsel való kereskedelem a Bükkalján. A miskolci Herman Ottó Múzeum Évkönyve XXII-XXIII. 285-307. Miskolc 1987 Szempontok a népi kőmunkák vizsgálatához. Agria XXIII. 79-89. Eger Vincze István 1958 Magyar borpincék. Néprajzi Értesítő XL. 83-105. ZUR FÖRDERUNG VON GESTEIN UND ZUR STEINHAUEREI IM GEBIET UNTERHALB DES BÜKKGEBIRGES II. SZOMOLYA Die Studie ist der zweite Teil einer geplanten Serie von Publikationen, die die Bearbeitung des sich zu Füßen des Bükkgebirges erstreckenden vulkanischen Tuffgesteins darstellt. (Die erste Studie ist: Sándor Szakáll-Gyula Viga: A Bükkalja kőbányászatához és kőfaragásához [Bogács I.] In: Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből [Mitteilungen aus der Geschichte der mineralischen Rohstoffe in Ungarn]. II. 93-122. Miskolc, 1984.) Die Studie fuhrt aus, welche Rolle die Bearbeitung des gut bearbeitbaren vulkanischen Tuffs unter den traditionellen Beschäftigungsformen der Landschaft spielte, und wie die schlechten Böden und die schlechte Besitzstruktur die Familien zum Steinabbau zwangen. Die Stellen der Steinbrüche und die dort geforderten Gesteine werden gezeigt, darin wird darauf verwiesen, dass in erster Linie die Bearbeitung des Riolittuffs (Dazittuffs) bedeutend war. Der Vorgang des Gesteinabbaus wird beschrieben, die Familien der Steinbearbeiter werden vorgestellt. Detailliert werden in der Studie die vielerlei Gegenstände beschrieben, die aus dem Stein gefertigt wurden, und die spezifischen 440