A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

MESTER Zsolt: Bükki paleolitikus barlangi lelőhelyek régészeti revíziója: három esettanulmány

A revízió szerint Vértes 1965: 287-288 sztratigráfiai egység réteg teljes leletanyag (db) beleltározott eszköz (db) szerint sztratigráfiai egység teljes leletanyag (db) beleltározott eszköz (db) kultúrréteg eszköz (db) A 1,2 186 15 C 4 1032 68 Dl 4,5,7 196 17 felső 117 D2 4,6,7 68 8 D3 4,7 86 7 E 7 67 17 F 8 146 8 alsó 41 Összesen 1781 140 158 7. ábra. Büdös-pest: a kőipar eloszlása a sztratigráfiai egységek szerint kvarcporíir íM kvarcit I egyéb A C Dl D2 D3 E F 0% 20% 40% 60% 80% 100% 8. ábra. Büdös-pest: a nyersanyagok eloszlása a sztratigráfiai egységek szerint Időközben több korabeli újságcikkre is bukkantunk, amelyek megerősítik egy 1943-as Kadic-féle ásatás létét. Az ifjúság turisztikai lapjában Kozma Géza budapesti gimnazista beszámol egy „kora őszi" kirándulásról, amikor a Sólyomkúti barlangot keresték fel, amelyet éppen „dr. Kadic Ottokár egyetemi tanár" ásott. A hely leírása nem hagy kétséget afelől, hogy a Sólyomkúti-sziklaüregről van szó. Minthogy a cikk 1944. ápr. l-jén jelent meg, a kirándulás 1943 szeptemberében lehetett (Kozma 1944). A Pesti Hírlap 1943. szept. 29-i számának „Napi hírek" rovatában megjelent rövid tudósításból megtudjuk, hogy „Kadic Ottokár, az európai hírű barlangkutató" ásatásokat folytat a Bükkben, s Jelenleg a solymoskuti barlangban folyik a munka" (N. N. 1943). Végül Bánkuti Gábor 1943 decemberében dr. Kadic Ottokár professzorról ír, aki újra a bükki ősember nyomába eredt, s „a közelmúlt napokban a solymoskuti barlangban végeztetett ásatásokat" (Bánkuti 1943). Kozma Géza elmondja, hogy a leletek száma nem nagy, s értékes leletként három pattintott kalcedont és egy rendkívül finom festékescsészét említ. Ez utóbbi és egy kalcedon szilánk éppen az ő jelenlétük alatt került napvilágra. A régi publikációk nyomán tudjuk, hogy a „kalcedon" alatt valószínűleg kvarcporfírt 33