A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

BENCSIK János: A pataki járás taxáltató diariuma az 1654-1656. évekből

A PATAKI JÁRÁS TAXÁLTATÓ DIARIUMA AZ 1654-1656. ÉVEKBŐL BENCSIK JÁNOS A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Önkormányzati Levéltárban évekkel ezelőtt rábukkantam egy iratcsomóra, melynek jelzete Act. Fasc. 68. Nr. 1064., s az 1767-es évszámot viselte.

1 Alcíme pedig: „Perceptoris Cons. Zempleniensis Diarium" volt. Mikor kikértem a szóba hozott iratcsomót, kiderülhetett, hogy a jobb tájékozódás kedvéért két évszámmal is ellátták, ezek 1654., 1656. Arra számítottam, hogy Hegyaljának szabvány forrására találtam a szomszéd megye levéltárában. De nem ez volt. Mikor módszeres tanulmányozásába kezdtem, kiderült, hogy a Pataki járás szolgabírói hivatalának pénztárnaplója. A vármegye által portánként kivetett taxát beszedő könyv. Forrásunk hosszúkás, téglány alakú, álló formájú „füzet", erősen használt és kopott, itt-ott szakadozott. Ezért méretét sem lehetett pontosan meghatározni. 18x49 cm-es méretű, utólag 107 oldalszámmal ellátott, tehát 54 lapból álló „könyvecske", oldallapjai szabadon állóak, ezért ki volt téve az összekeveredésnek. Kemény borítóval sem rendelkezett, így különösen az első, utolsó lapok rongáltak. A külső borítón szerepel a már idézett „alcím". A forrásunk tartalma pedig a következő: Vegyes könyvelésű pénztárnapló: ennek megfelelően bevételek és kiadások időrendben követik egymást. Itt-ott persze elmozdultak az eredeti sorrendtől. Két alkalommal megszakadt a bejegyzés, s újrakezdték vonulatát. Az első bejegyzés Anno Domini 1654. janu. 29. keltezéssel indul, az utolsó pedig Anno Domini 1656. januári. 26. Tehát 2 esztendőt fog át e napló. Az utolsó keltezéssel indították a záró regestrumot. Ez azonban még nem a befejezés, hanem ezt követik a vegyes szerkezetű „restantiak". Szinte minden dél-zempléni település szerepel benne. Azok is, amelyeket eddig nem említettek, így Tarcal, Mád, Tállya, Gesztely, Kesznyéten. Sőt Alsó és Felső-Megyaszó. Az összeget nem írták ki jól olvashatóan, sőt nem rendelték mindenik település után. Ezért abból semmi lényeges tanulságot nem vonhattam le. A jobb tájékozódás kedvéért az eredeti sorrendet megszerkesztettem: A TAXA-SZEDŐ ÉS FELHASZNÁLÁST RÖGZÍTŐ KÖNYVECSKE (Időrend rekonstrukció) 1. év 1654. év január 5. 1654. (január 9.) keltezés kiegészítés 1654. január 14

. I. névsor, összeírás, regestrum 1 Hegyalja múltjában tallózva, számos kisebb összetartozó települési egységet fedezhetünk fel. Ráadásul ez időről-időre változik. Ezek egyike a „Pataki járás", melyet a dolgoztaiban tárgyalunk. Ha jól meggondoljuk, akkor Debreceni Ember András egy évszázaddal később (1750 körül), erdőbényei birtokos lévén, szolgabíróságot viselt, s jól ismerve a régiót, megírhatta a Hegyaljai Krónikát. 245