A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

B. HELLEBRANDT Magdolna: Dr. Saád Andorra emlékezünk

témában levelezett haláláig Mihály Péterrel, aki összegyűjtötte, feldolgozta és publikálta a magyarországi kaptárköveket a Pest, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei múzeumi évkönyvekben. Mihály Péter 1972-es bulgáriai útjáról írt Saád Andornak, s örömmel tájékoztatta Madarában található fülkenyomokról. Saád Andor Mezőkövesd környékét járva bronzkori tűzikutyát, edénytöredékeket, agancskapát gyűjtött a Bosnyák dombon: ltsz. 63.52.1-5. Jegyzeteket készített még mezőkövesdi körzeti orvosként a riolittufába mélyített barlanglakásokról. Ekkor lett figyelmes Szalóki Márton szomolyai kőfaragó domborműveire. Szalóki a barlanglakás bejáratának barokk ízlésű kaput faragott, a külső és belső falakon alakos domborművek sorakoznak, feliratok olvashatók, s mellettük 1928 és 1930-as évszám. Saád fényképfelvételei 1944-ben készültek. Megdöbbentő látvány volt, s ezért még később is kutatott a szobrász után. 1964-ben Bene Vince közölte vele levélben, hogy Szalóki Márton kedvtelésből faragott, s bár szobrászmesterséget tanult, mégis földművelésből élt. 1930-35. között halt meg, körülbelül 60 éves lehetett. 13. kép. Notesz lap a mályi terepjárásról Az 1970-es években Saád Andor kis noteszekbe írta megfigyeléseit. Például 1973. március 18-án Hellebrandt Magdával és Ringer Árpáddal a Mályi téglagyár feletti agyagbánya területét járta be (13. kép). Nézzünk meg egy pár lapot az 1973. májusi 207