A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

B. HELLEBRANDT Magdolna: Dr. Saád Andorra emlékezünk

DR. SAAD ANDORRA EMLÉKEZÜNK B. HELLEBRANDT MAGDOLNA Változnak az idők, és mi is változunk velük, mondták a latinok. Múzeumi dolgozószobámban megtartottam az írógépet, de már ott a számítógép, a maga csodálatos lehetőségével, javításokkal, elmentésekkel. Ugyanakkor, a harmadik évezred elején bennünk is felmerül a gondolat, mint Vörösmartyban a könyvtárak láttán, az óriási felhalmozott tudásanyag, a technikai eszközök szinte embert pótló vívmányai mellett mi az, ami változatlan, amit öröknek lehet mondani, s ami az emberi élethez nélkülözhetetlen. Harminc éve, 1971-ben Gádor Judittal ketten jöttünk a Kemenczei házaspár szabaddá vált régész munkakörébe a Herman Ottó Múzeumba. Nem ismertük se a várost, se a megyét, s így rendkívül sokat jelentett a nyugdíjas orvos, dr. Saád Andor (1. kép) önzetlen segítsége. Nagy terepismerettel rendelkezett, s mondhatjuk, 1920-tól tanúja volt a bükki barlangok feltárásának, s a környéken történő régészeti kutatómunkának. A nagyok, Kadic Ottokár geológus és Hillebrand Jenő régész mellett dolgozott, de önállóan is ásatott. Mégis az orvosi hivatást választotta életpályájának, az emberi szervezet megismerését tartotta a legfontosabbnak, és a gyógyítást. Orvos lett, de az ember kialakulása, a fejlődés szakaszai mindvégig érdekelték. Ez a kutató szenvedély vezette a barlangok feltárásához. Első munkája a Mexikói barlang ásatása volt. A terület tulajdonosa Amerikában szerzett pénzen vásárolta a birtokot, innen ered a név. A barlang a Tatár árokban, a kőbánya mellett nyílt. 1925-ben tárta fel Saád Andor Hillebrand Jenővel. A leletanyag a miskolci múzeumba került. A 2. képen a barlang bejáratánál dr. Saád Andorné Gaál Márta látható. A kép valószínűleg az 1940-1950-es években készülhetett. Saád Andor figyelemmel kísérte Hillebrand ásatását a miskolci Avastetőn. 5-6 méter mélységig mentek le az egykori bányászok, s az ő nyomukban a 1. kép. Dr. Saád Andor egy korábbi kézírásával 199