A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

WOLF Mária: Északkelet-Magyarország ispáni várai

latos megállapítások, hogy tudniillik vannak kazettás és rácsszerkezetű várak, ma általánosan elfogadottak. Rácsszerkezetet Gyöngyöspatán találtak, illetve Borsodon az első építési periódusban figyeltünk meg (11. kép). Éppen ez a megfigyelés teszi kétségessé számomra a rácsszerkezetű váraknak, mint önálló típusnak interpretálását. Borsodon mindkét nagy sáncátvágásban megtaláltuk ennek a szerkezetnek a nyomait. Mind a keleti, mind a nyugati sáncátvágás azonban azon a helyen történt, ahol a sánc metsz egy, az egész várat átszelő, mintegy 20 méter széles, 3-3,5 méter mély, kelet-nyugati irányú árkot. Ez éppen a sáncátvágások helyén fut ki a domb pereméig. Magam még további három helyen belevágtam a sáncba, ott, ahol ez nem érintkezik a várat átszelő árokkal. Ezeken a pontokon a rácsszerkezetnek nem találtam nyomát (10. kép). Feltételezhető, hogy az árok kifutási pontjánál a sáncszerkezet az árok rézsűje mentén megcsúszott volna, így valamiféle alapozás vált szükségessé. Úgy vélem tehát, hogy a rácsszerkezet Borsodon a kazettás sánc alapozása lehetett. Erre utal a rácsszerkezetnél talált gallyak mérete is. Ezek átmérője ugyanis (4-8, 6-12 cm) jóval kisebb a kazettákban felhasznált, 20-30 cm átmérőjű gerendáknál. De erre utal maga a rácsszerkezet is, az olló alakban sűrűn egymás mellé helyezett gallyak sora (12. kép). A két sáncépítési periódus között időbeli eltérést nem tudtunk felfedezni,

15 ez ismét az alapozásként való felhasználás gondolatát erősíti. A gyöngyöspatai várban lelt faszerkezet nem teljes analógiája a borsodinak. Itt jóval nagyobb átmérőjű gerendákat figyeltek meg, nem rácsszerüen, hanem egy vonalba fektetve. Mégis figyelemre méltó, hogy itt is a sánc alján, egy árok belső oldalához csatlakozva került elő ez a szerkezet.

16 Eddigi ismereteink szerint a gyöngyöspataival leginkább a zalavári, az újabb kutatások tükrében 9. századra keltezett sánc mutat rokonságot.

17 Megfontolandó tehát, hogy akár a szerkezetét, akár a keletkezési idejét tekintve a gyöngyöspatai várat kapcsolatba hozhatjuk-e államalapítás kori megyeszékhelyeinkkel. Mindezek alapján úgy vélem, önálló, rácsszerkezetű vártípusról nem beszélhetünk. Elképzelhető azonban, hogy néhány szükséges esetben ilyen faráccsal alapozták meg a kazettás szerkezetet.

18 A szerkezettel kapcsolatos további megfigyelésem is. A sáncátvágások többnyire a sánc irányára merőlegesen húzott kisebb-nagyobb kutatóárkokkal, szelvényekkel történtek. Előfordult, hogy nem volt lehetőség a sánc teljes keresztmetszetének elkészítésére, az átvágás a sánc belső felére korlátozódott (Abaújvár, Hont). Ezeken a helyeken többnyire nem lehetett megfigyelni sem azt, hogy a kazetták alkotórészei hogyan kapcsolódnak egymáshoz, sem pedig azt, hogy a sánc irányában egymás mellé helyezett kazetták összeköttetésben állnak-e. Általános érvényűnek tekintett volt az a megállapítás, hogy a kazetták megmunkálatlan gömbfákból, máglyarakásszerűen épültek föl. 15 WolfM., 1992. 437-442. 16 Kovács B., 1975.236. 17 Ritoók Á., „Árpád-kori erősítések Zalavár-Várszigeten" című 2001. április 20-án, a keszthelyi Castrum Bene konferencián elhangzott előadása. Elgondolkodtató, hogy mind Fehér G, aki az első sáncrészleteket feltárta, mind Ritoók Á., aki az eddigi rajzokat, leírásokat elemezte, egyértelműen alapozásnak tekinti a sűrűn egymás mellé fektetett gerendákból álló „rácsszerkezetet". 18 A rácsszerkezetű várak közé sorolja Bóna I. Alpár várát is. Vö. Bóna /., 1998. 47. Az alpári vár faszerkezetének azonban oly kevés nyoma maradt ránk, hogy ebből önálló vártípust meghatározni szinte lehetetlen. Vö. Bóna I.-Nováki Gy., 1982. 99. skk. Nem tett erre kísérletet maga Nováki Gy. sem, aki nemcsak az alpári, de a borsodi sáncot is feltárta. E csoportba helyezi továbbá Bóna I. a Bácsa-Szent Vid-dombi földvár sáncát is, megemlítve, hogy Nováki Gy. a vár korai, 10-11. századi keltezését erőlteti. Erről azonban szó sincs. Nováki éppen azt hangoztatta, hogy noha a bácsai sánchoz ma Magyarországon leginkább a gyöngyöspatai hasonlít, az időbeli eltérés miatt nem valószínű, hogy egy csoportba sorolhatnánk őket. A bácsai vár építési idejét ugyanis a 11. század utánra helyezi. Vö. Nováki Gy., 1976. 124. 188