A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

WOLF Mária: Északkelet-Magyarország ispáni várai

Az első periódusban 4-8 és 6-12 cm átmérőjű, szorosan egymás mellé fektetett gömbfákból igen sűrű rácsszerkezetet hoztak létre (3-4 kép). Ezt a sánc külső oldalán két sorban levert karók támasztották meg (5. kép). A második periódusban közvetlenül erre építették fel a két sor rekeszből álló újabb szerkezetet. A 20-30 cm átmérőjű gerendákból szabályos négyszög alakú kazettákat hoztak létre, ame- W lyeket földdel töltötték meg (6-7. kép). A két kazettasor egymástól 4 méterre a sánc külső és belső oldalán helyezkedett el, köztük az erősen ledöngölt földben csak néhány, a szerkezet merevítését segítő kereszt irányú gerendát találtunk. A sánc szélessége 10,5 méter volt, eredeti magassága a külső oldalon 5-6 méter, a belsőn ennél valamivel kevesebb lehetett (8-9 kép). A várat három irányból a Bódva és mocsarai védték, bejárata D-ről nyílhatott. A várbelső területén egy nagyméretű templom látott napvilágot, amelynek jórészt csak az alapozási árkát sikerült fel- 5. kép. A keleti sáncátvágás a borsodi tárnunk. Omladékai között egy Salamon földvárban király (1063-1071) által veretett dénár került elő. A vár belsejében feltárt templom minden bizonnyal a megye egyházi vezetését ellátó esperesi székhely lehetett. Erre nemcsak a korszak épületeihez képest nagy méretéből, hanem a templom körüli temetkezések hiányából is következtethetünk. A plébániai feladatokat ugyanis nem ez, hanem egy másik templom látta el. Ennek maradványaira a vár sáncain kívül sikerült rábukkannunk. A várral azonos dombon, de annak sáncain kívül egy mai formájában a 18. század végén épült templom áll. A régészeti kutatás egyértelműen bebizonyította, hogy helyén a 11. század közepén már állt egy templom. E korai templom körül nagy kiterjedésű temető helyezkedik el. Sírjai közül 76-ot bontottunk ki. A legkorábbiakból néhány egyszerű ékszer, S-végű hajkarikák, valamint a 11. század első felére keltezhető líra alakú csat került elő. Mind a sánc, mind az esperesi templom feltárása során egy ezeket megelőző település objektumai láttak napvilágot. E település további részleteit, házakat, kemencéket a vár belsejében több ponton is feltártunk. A kisméretű házak a földfelszínen álltak, agyagba rakott kőből, fából készültek. Tapasztott padlójukon kőből rakott kemence állt. Több esetben sikerült megfigyelni a tetőszerkezet lezuhant maradványait is. A település valamennyi háza leégett, omladékaik alatt egykori felszerelésük - mezőgazdasági eszközök, szerszámok, főzőedények - teljes épségben megmaradt. Igen nagy mennyiségben találtunk különböző fajtájú elszenült gabonamagvakat is. Az előkerült leletek vizsgálata azt bizonyítja, hogy a település a 10. század közepén pusztult el. 183