A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)
SÁRKÖZI Sebestyén – NOVÁKI Gyula: A történeti Abaúj-Torna megye várai (Az őskortól a kuruc korig) II.
jelentőségében kereshető, vagyis a vármegyéknél lényegesen kisebb területű várispánságok jöhettek létre, egyben e várkerületek adózási egységet is jelentettek. így Sárvár castellációja területi vonatkozásban várkerületnek fordítható le, ahol a vár környezetének falvai a vár ellátását szolgálták. 120 A környék váraival kapcsolatos további vizsgálódás a továbbiakban már azt valószínűsítette, hogy Sárvár építői a 13. században az Aba nemzetség tagjai lehettek. 121 Legutóbb Wolf Mária kutatta sikertelenül a középkori Sárvár falu és vár helyét. A település a középkortól 1641-ig lakott volt, majd a 19. sz. folyamán népesült be újra és mint külterületi lakott hely egészen a 20. század elejéig létezett. Az általa vizsgált területen, Novajidránytól ÉNy-ra csak szórványos középkori leletanyag került elő, de sem a várra, sem a középkori településre utaló konkrét nyomokat nem talált. 122 A vár helyének meghatározására - Wolf Mária sikertelen helyszíni kutatásának ismeretében - később a Novajidránytól ÉNy-ra lévő dombot járta be Nováki Gyula, majd 1993 augusztusában újabb terepbejárásra került sor. Ekkor abból indultunk ki, hogy mivel Sárvár neve alapján mocsaras, ingoványos helyen épített erősségre utal, amely legkorábbi formájában földvár lehetett, 123 ez nem állhatott dombon, mert ilyen helyen nem keletkezhet mocsár vagy ingovány. 124 így a vár keresését a síkságon, Novajidrány É-i szélén kíséreltük meg, ott ahol ma a Csemetekert kezdődik, amit az is indokolt, hogy az 1884. évi közigazgatási térkép és az 1914. évi katonai térkép Sárvárpusztát - mint külterületi lakott helyet - egyaránt ezen a területen, a Kis-Hernád (ma Bársonyos) jobb partján tüntette fel. Az említett helyen azonban már az újkori épületek nyomai nem voltak megtalálhatók, sem olyan emelkedés, domb vagy halom sem volt, ami földvár létesítésére alkalmas lett volna. Még az sem zárható ki, hogy a földvár sáncait és dombját az eltelt sok évszázad alatt a Hernád áradásai tüntették el, mivel a terület a 18. században is árvizes és szinte állandóan mocsaras terület volt. 125 A Máriássy család levéltárából származó év nélküli, 1285-1300 közötti időre keltezhető oklevélben találjuk a vár első és egyben egyetlen említését, amikor [Aba nb.] Amadé nádor perbe fogta [Bárcai] Elias fia Enock-ot, aki sárvári várnagyságában 80 márka kárt okozott neki a vár mellett lakó jobbágyok adóztatásával. Enock apja vállalta az elégtételt, ha a nádor a mislyei káptalanban esküt tesz. 126 Az eddigi sikertelen lokalizáción túlmenően sem a vár keletkezése, sem pusztulása nem ismert, de ha elfogadjuk Kristó Gyula feltételezését, ez azt jelenti, hogy a vár Aba Amadé nádor gönci székhelyű tartományuraságával függhetett össze. Szikszó - Városerődítés Szikszó városerődítésére vonatkozóan legkorábban a Borovszky-féle megyei monográfia tesz említést, mikor arra utal, hogy a szikszóiak a török időkben körülsáncolták magukat, és a sáncok még 1844-ben is megvoltak, de az abban összegyűlt esővíz egészség120 Kristó Gy., 1979. 195-196. 121 Féld I.-JuanC, 1980. 12-13. 122 Csorna J., 1897. 548.; L. Wolf M.-Simán K., 1982. 119.; WolfM., 1989. 135-138, 158. 123 Kiss L., 1988. II. 456.; WolfM., 1989. 137.; Vö. még; BenkőL., 1998. 87. 124 Wolf Mária dűlőnév alapján Sárvárt Novajidránytól ÉNy-ra egy kisebb patak partjára helyezte, de itt nem találta nyomát. Itt jelöli a földrajzinév-tár is. Vö. Földi E., 1980. 31, 58., és térk. 125 Csorba Cs., 1993. 37. 126 MOL. Dl. 75196.; Idézi: GyörffyGy., 1963. 1. 138. 169
