A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)
SÁRKÖZI Sebestyén – NOVÁKI Gyula: A történeti Abaúj-Torna megye várai (Az őskortól a kuruc korig) II.
Gagybátor - castellum Bátort várkastélyként először Forgách Ferencnek 16. század második feléből származó emlékirata említi. 106 A későbbi történeti irodalomban Forgách közlése nyomán sok helyen említést tesznek a gagybátori erődítményről. 107 A település a 14. századtól az Aba nembeli Báthoriaké volt egészen 1689-ig, a család kihalásáig, 108 így valószínűleg a Báthoriak emelhették az épületet. Forgách Ferenc az 1567. év eseményeinél leírja, hogy a János Zsigmond segítségére jött Hasszán temesvári pasa támadása következtében Gagybátor várát is felhagyták, így a török miatt a környék lakossága biztonságos helyre menekült. 109 Forgách szűkszavú közléséből azonban nem tudjuk meg, hogy sor került-e az erődítmény ostromára vagy nem. 110 Erről az az 1582-ből származó okirat tudósít, mely szerint Tholdi Anna, Báthori László özvegye - tekintetbe véve a birtokai s különösen a gagybátori erősség védésénél tanúsított hű szolgálatait - Rákóczi Zsigmond szendrői főkapitánynak eladta prügyi, felsőtokaji, kistokaji és lenkei birtokait 2100 Ft-ért. 1644-ben I. Rákóczi György Báthori Miklósnak olyan tartalmú védlevelet adott ki, melyben gagybátori házát, faluját, majorságát és minden lábasjószágát a megye oltalmába helyezi. Az erődített kastély Gagybátor ÉK-i szélén állhatott, melyre egy 1703-ból származó összeírásban találunk utalást: „A napkeleti soron vajda (Krasznokvajda) felöl, vagyon a falu felvégén, egy leomladozott, némely részén fennálló kőfal, mely is azelőtt két contignatióju kastély volt". A kastély a 18. század elején, az örökösök birtokfelosztásakor már csak alapjaiban állhatott. 111 A megjelölt helyen - a falu ÉK-i sarkán -jelenleg a Jakabfalvi család 1820 körül épített klasszicista kúriája található, erődítésre utaló nyomok nélkül. 112 A falu ezen ÉK-i részét több alkalommal, így legutóbb 1993-ban is bejártuk és a kúria feletti domboldalt átvizsgálva erődítésnek nem találtuk nyomát. Ezért tévesnek tekinthetők mindazok az adatok, amelyek itt még látható romokat említenek. 113 Garadna - erődített település Garadna egykori erődítettségére vonatkozóan mindössze egy adatot ismerünk, miszerint a török 1641-ben Garadna helységet kifosztotta és több foglyot magával vitt, ezért a megmaradt lakosság igyekezett a védelemről gondoskodni és 1643-ban bekerí106 Forgách F, 1977. 897.; A vár 1370. évi említése (Molnár E., 1935. 164.; Kertész J.-Fóris A.Follajtár E., 1939. 180.; Kiss G, 1984. 103.) téves, az feltehetőleg az ekkor már fennálló Szatmár megyei Bátorra vonatkozik. Vö. Fügedi E., 1977. 104-105. 107 Pl.: SoósE., 1889-1928.1. 197-198.; Molnár E., 1935. 164-165. 108 Csorna J., 1896. 536.; Csornai, 1897. 37-42. 109 Forgách F, 1977.897. 110 A gagybátori erősség 16. századi sorsára vonatkozóan az irodalomban több helyen azt említik, hogy a török az 1567. évi támadásakor elfoglalta, megszállta illetve lerombolta, máshol az szerepel, hogy 1575-ben a török kiűzésével császári sereg állomásozott benne, de a következő évben a füleki pasa visszafoglalta és lerombolta. Vö.: Molnár E., 1935. 164-165.; Kiss G., 1984. 104. Ezeket az adatokat nem tartjuk hitelesnek, ugyanakkor ellentmondóak is. 111 Csorna J., 1897. 37-38, 42-43. 112 Genthon I.-Szentiványi Gy., 1939. 103.; Genthon /., 1961. 100.; A Jakabfalvi család kéziratos családtörténete helyi hagyomány alapján vagy Csorna József nyomán szintén úgy tudja, hogy az erődített kastély a jelenlegi kúria feletti domboldalon állt. Vő.: Jakabfalvy Gy.: Családi krónika. Kézirat. Gagybátor, 1959-1962. 6. lu GereczeP., 1906. 70.; Molnár E., 1935. 164-165.; Genthon /., 1951. 155.; GerőL., 1955. 438.; Kiss G, 1984. 104. 167
