A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)
SÁRKÖZI Sebestyén – NOVÁKI Gyula: A történeti Abaúj-Torna megye várai (Az őskortól a kuruc korig) II.
Egy 1853-ban készült térképen Encstől D-re, a nagy legelő szélén a Devecseripatak képezte - feltehetően mesterséges - négyszög alakú szigeten jelölik a régi kastély nyomát. Az 1960-as évek elején, amikor a Kastélydomb-nak nevezett domb egy részét építkezéshez elhordták, régészeti megfigyelésre is sor került. Ekkor néhány középkori cserepet és kályhacsempe-töredéket találtak. 74 1993-ban még sikerült azonosítani Encs D-i széle mellett, az ártéren azt a dombot, melyet a helybéli lakosok ma „Királydomb"-nak mondanak. A dombból akkoriban is hordtak földet, sőt egészen friss kibányászás nyomai is látszottak. Ezek mellett sok őskori és kevés középkori jellegű cserép található. A teljesen feldúlt, nagyrészt elhordott domb a régészeti kutatás szempontjából már nem volt értékelhető. Encs-Fügöd (Felsőfügöd) - castellum Először a Borovszky-féle megyei monográfia tesz említést arról, hogy Felsőfügödön erődítmény volt, de ennek már nincsenek nyomai, így csak a castellum 16. századi várnagyát említi. 75 Soós Elemér szerint a fúgödi 16. századi várkastély (castellum) Felsőfügödön a község temploma helyén állhatott. Soós 1926-ban járt itt és azt állapította meg, hogy a terep süppedékeiben felismerhetők az egykori árok nyomai és a vár fekvése is. A várárok a vizét É-on a Bársonyos-érből nyerte és DNy-on bocsátotta ki, így a vár minden oldalról biztosított volt. A vár kapuját ugyanakkor a Ny-i oldalon feltételezte. 76 Az erődítményre utaló első ismert írott adat 1559-ből való, mikor Panka Péter nevű várnagyát említik. 77 Egy szintén 1559-ből származó közgyűlési jegyzőkönyv pedig Pethő Pál-t, mint a fügödi castellum kapitányát említi. 78 1564-ben egy Garadnán tartott megyegyűlésen tárgyalták a kassai polgárság óvását György János fügedi várnagy ellen, aki a forrói jobbágyokat sanyargatta és Fügödön munkára kényszerítette. 79 Az erődítmény egykori tényleges helyére és kialakítására Fügéden mára már semmi nem utal, és így nem volt igazolható Soós Elemér lokalizációja sem. Felsőgagy - castellum A felsőgagyi erődített kastélyról először Csorna József 1896-ban tett egy rövid említést a Borovszky-féle megyei monográfiában, de az egy évvel későbbi megyei családtörténeti müvében - eredeti levéltári adatok felhasználásával - már gazdag anyagot közölt róla. Eszerint a falu D-i végén a Patracból és a faluból lefolyó vizek között építették fel a gagyiak kőházukat, amely az utódok által továbbépítve, nagyobbítva később, mint erődített kastély (castellum ad modum fortalitii erectum) állt fenn. 80 Molnár Endre 1935-ben viszont csak annyit közölt a kastélyról, hogy annak helyére épült később a Darvas család kúriája. 81 Kemenczei T.-K. Végh K., 1964. 239.; Csorba Cs., é. n. 6. Vendé A., 1896. 297.; Enyiczkey B.-Sziklay J., 1896.493. SoósE., 1889-1928.1. 147-152.; Pogrányi-Nagy E, 1928. 55.; Pogrányi-NagyF., 1929.53,54. Csornai, 1897.427,480. TóthP., 1990.39. Enyiczkey B.-Sziklay J., 1896. 493.; Hernád menti, 1970. 92. Csorna J., 1896. 534.; Csorna J., 1897. 35-37, 41-42, 212, 258, 402-403. Molnár E., 1935. 151. 163
