A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

SÁRKÖZI Sebestyén – NOVÁKI Gyula: A történeti Abaúj-Torna megye várai (Az őskortól a kuruc korig) II.

A lelőhely egész környéke jelenleg szántóföld, melynek következtében a földvárat nagymértékben szétszántották, ezért ma már csak a körvonalait tudjuk meghatározni. A központi, kerek lapos dombot a DNy-i oldalon egykor mély árok választotta el a dombvonulat folytatásától, amelyen DNy-i irányban tovább folytatódott a nyílt terep. Az árok erősen beszántott nyoma ma is jól látható, de annak egykori szélessége és mélysége csak ásatással állapítható meg. A központi domb többi oldalát elmosódott, de meghatározható perem jelzi, melynek átmérője 55-60 m. E domb alatt a Ny-i, É-i és K-i oldalon széles terasz fut körbe 5-6 m-rel alacsonyabb szinten, szélei alatt meredek oldallal. A terasz szélessége 25-40 m között váltakozik. Az ÉK-i sarokban egy kis lejtős része 25 m hoszszan kinyúlik. A terasz azonban mai formájában nem kanyarodik be az egykori árokba, egyenes vonalban folytatódik a dombhát szélén, ami már az újkori szántás következménye, így a terasz D-i lezárását nem ismerjük. A földvár terasszal behatárolt teljes területének átmérője kb. 130 m. Az egész területen - mint ahogy azt a korábbi irodalom is mindig megemlíti - sok őskori cserép található a felszínen. A földvár a korai bronzkorba (hatvani kultúra) és feltehetően a középső bronzkorba tartozik. Az irodalomban több helyen említett középkori felhasználására semmilyen hiteles adat nincs.

46 Mér a - Földvár (11-12. kép) A századforduló idején több publikációban is említik ezt a helyet, mint őskori földvárat,

47 illetve mint neolitkori pogányvárat.

48 Később Pogrányi-Nagy Félix is pogányvárként említi.

49 Genthon István műemlékjegyzékében kifejezetten romot említ a Földvár-nál, később azonban annyiban pontosítja adatát, hogy csak a földvár nyomairól tesz említést.

50 Hogy a középkorban is ismerték ezt a várat, az Györffy György történeti földrajzából vált ismertté, ugyanis 1259-ben egy birtokmegosztás kapcsán megtartott határjárásban említik, hogy a határ egy „Vár"-nak nevezett dombon kezdődik, amely AlsóSzend (ma Szalaszend) és Felső-Méra határában található.

51 Kalicz Nándor mint árokkal erődített telepet említi, és a felszínen a hatvani és a füzesabonyi kultúra cserepeit gyűjtötte.

52 A Vártúrák kalauza késő kőkorinak tartja a várat és egy teljesen téves helymeghatározást közöl róla.

53 1970-ben egy helyi ismertetőben gyűrű alakú földvárnak írják le, majd később szerepel a közzétett megyei várjegyzékben is.

55 1979-ben Hellebrandt Magdolna bejelentésre a helyszínen terepbejárást végzett, melynek során a szántásban bronzkori cseréptöredékeket és őrlőköveket gyűjtött.

56 46 Soós Elemér majd Pogrányi-Nagy Félix is megemlíti, hogy „a Várhegyen állt Káthay Mihálynak, Bocskai fejedelem titkárának kastélya. Mikor Bocskay halála miatt méreggel való orgyilkossággal vádolták, a hajdúk felkoncolták, és kastélyát is széthányták." Vö. Soós E., 1889-1928.

1. 120.; Pogrányi-Nagy F., 1929. 56. 47 OMM.-Mo. 1891. 252.; Soós E., 1889-1928. I. 22, 135.; Vendé A., 1896. 295.; Gerecze P., 1906. 69.; - Soós Elemér szerint a fennsík karimáját kőből rakott száraz kőfal kerítette, de ennek nyomait ő sem látta. 48 Csorna J., 1910. 125. 49 Pogrányi-Nagy F., 1928. 55.; Pogrányi-Nagy F, 1929. 54. 50 Genthon I., 1951. 153.; Genthon /., 1961. 187. 51 Györffy Gy., 1963.1. 144.;. 52 Kalicz N, 1968. 117. 53 VK, 1975.

1. 225. 54 Hernád menti., 1970. 189, 268. 55 Gádor J.-Nováki Gy.-Sándorfi Gy, 1978-1979. 27. 56 Hellebrandt M.-Simán K., 1980. 92. 155