A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

SÁRKÖZI Sebestyén – NOVÁKI Gyula: A történeti Abaúj-Torna megye várai (Az őskortól a kuruc korig) II.

Alsóvadász község központjától Ny-ra a falu széle feletti dombtető déli, összekeskenyedő nyúlványát Várdombnak nevezik. A domb déli oldalába borospincéket vájtak, a község felé eső K-i oldalában pedig temető található. A Várdomb alakja szabályos kör, árokkal körülvéve. Profiljai elmosódottak, ezért pontos méreteket csak ásatással lehetne megállapítani. A kissé domború plató átmérője 40 m körüli, oldala egyenletesen lejt az árok felé. Az árok a dombnyúlvány észak-déli tengelyében a legépebb. A domb ÉNy-i folytatása irányában, valamint a dombnyúlvány D-i vége felé az árok platóhoz mért jelenlegi mélysége 4-5 m, szélessége 50 m körüli. A domb Ny-i és K-i oldalán az árok mára már csak terasz alakjában látható, ez utóbbi oldalon egészen eddig felnyúlik a temető kerítése. Az ásatás eredményei szerint a kora bronzkori hatvani, majd az ottományi kultúra telepedett meg a dombon. Mindkét kultúrára jellemző az erődítésnek a fentiekben felvázolt típusa; a dombot körülvevő árok minden bizonnyal végigkísérte a telep életét. Encs-Fügöd- Várdomb (3-4. kép) A történeti irodalomban a Várdombot elsőnek Szendrei János említi Felsőfügöd É-i szélén, ahonnan átfúrt cserépdarabok, őrlőkőtöredékek, kova- és obszidiánszilánkok kerültek Csorna József régiséggyűjteményébe.

6 A Borovszky-féle megyei monográfiában a Várdombot, mint „rétiapályból kiemelkedő pogányvárat" említik, ahol számos kőkorszakbeli maradványt találtak.

7 Később ezeket az adatokat veszi át Soós Elemér, Gerecze Péter és Csorna József,

8 majd Pogrányi-Nagy Félix is, aki neolitkori földvárnak tartja.

9 1935-ben Molnár Endre ugyancsak gazdag leletekről számol be innen és utal ásatására, valamint a vár felmérésére is, mely szerint a fúgödi vár részletes leírása és rekonstruált rajza a Hadtörténeti Múzeumban található.

10 1963-ban Györffy György is említést tesz a Várdombról, mint a Pesty Frigyes helynévgyűjteményében szereplő helynévről. '' Kalicz Nándor, Szendreire és Csornára hivatkozva, a hatvani kultúra földvárai közé sorolta,

12 végül a közzétett megyei várjegyzékben is szerepel a vár.

13 Az Encshez csatolt, de településszerkezetileg jelenleg is különálló Fügöd község É-i, egykori felsőfügödi részén, pontosabban a település ÉK-i szélén elhelyezkedő sportpálya DK-i sarka mellett található a Várdomb^ nevű lelőhely. Egy évtizeddel ezelőtt a Várdombon még egy cigánytelep házai álltak, ma üres, elhanyagolt parlag. A domb ÉK-i alja mocsaras, vizenyős területben végződik. DNy felé 20-25 m széles sekély mélyedés választja el a falu felől kinyúló, a dombnál alig magasabb fennsíktól. A Várdomb - melyen ásatást még nem végeztek - erősen bolygatott, több beásás, lefaragás és hulladékhalom borítja az egész területét, ezért eredeti alakját ma már nem ismerhetjük. Nagyjából kerek domb volt, melynek felső átmérője 15 m, a domb aljának 6 Szendrei J., 1888.346. 7 Vendé A., 1896. 297.; MihalikJ., 1896.468. %

SoósE., 1889-1928.1.22, 147.; Gerecze ?., 1906. 69.; Csorna J., 1910.41. 9 Pogrányi-Nagy F, 1928. 55.; Pogrányi-Nagy F., 1929. 53, 54.; - Pogrányi-Nagy a Várdombot térképmellékleten is bemutatta, de lokalizálása téves, mert a jelölt helyen („b") Wolf Mária a középkori Kelecsény falu nyomait találta meg. - Vö. WolfM., 1989. 41-46. A földvár ettől D-re található. 10 Molnár K, 1935. 125. " Györffy Gy., 1963. I. 109. - Györffy a Várdomb helynevet az általa idézett, a középkori forrásokban szereplő toronyhellyel összefüggésben szerepeltette. 12 Kalicz N, 1968. 117. 13 Gádor J.-Nováki Gy.-Sándorfi Gy., 1978-1979. 25. 14 Földi K, 1980.35,48. 145