A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

SÁRKÖZI Sebestyén – NOVÁKI Gyula: A történeti Abaúj-Torna megye várai (Az őskortól a kuruc korig) II.

A TÖRTÉNETI ABAÚJ-TORNA MEGYE VÁRAI (Az őskortól a kuruc korig) II. SÁRKÖZY SEBESTYÉN-NOVÁKI GYULA Közleményünk - a címében szereplő megjelölést részben szűkítve - elsődleges céljaként az alig, vagy az egyáltalán nem ismert várak térképi ábrázolásának, valamint az eddigi régészeti-történeti kutatásuk összefoglalásának közzétételét tekinti.

1 A tárgyalt terület azon váraival, amelyeket más közleményekben és kiadványokban már részletesebben ismertettek, itt most nem kívánunk foglalkozni. Ezért erre tekintettel hagytuk el összeállításunkból Boldogkőváralja - Boldogkővár, Füzér - Vár, Füzér Őrhegy, Regéc - Vár, Kéked - Melczer várkastély és Szögliget - Szádvár erődítményeit. Ismertetjük viszont azokat az objektumokat, amelyek egykori erődítettségére adatok merültek fel, de napjainkra pusztulásuk olyan mértékű, hogy helyszíni kutatásukra csak rendkívül korlátozott mértékben, vagy már egyáltalán nem volt lehetőség. Alsóvadász - Várdomb (1-2. kép) 1906-ban az Archaeologiai Értesítőben Hampel József számolt be az alsóvadászi Várdombon Márton Lajos által végzett ásatásról, melynek eredményeként a Magyar Nemzeti Múzeumba 364 db őskori tárgy került be, de a feltárás részleteit nem ismerjük.

2 A Várdombot Kalicz Nándor 1968-ban már a hatvani kultúra erődített telephelyeként ismertette.

3 1978-ban a Várdombon egy lőtér kialakításának földmunkái során cserepek kerültek elő, amikor a hegy oldalában egy kb. 10 x 20 m-es területen 1,5 m mélyen ástak be, és itt jól megfigyelhető és kivehető volt a földvár sáncárok erődítésrendszere. A kiszórt földből hatvani cserepek, csiszolt és faragott csonttárgyak, őrlőkőtöredékek és egy hordozható tűzhely töredékei kerültek elő. A bolygatás során feltárult metszeten jól látható volt a többszöri pusztulási és települési rétegek sora.

4 1979-ben Simán Katalin vezetésével hitelesítő-leletmentő ásatás keretében egy 5 x 5 m-es terület 3 m mélységig történő kutatására került sor, ahol az érintetlen talajig jutottak el. Egymás alatt öt települési réteg bontakozott ki, mindegyikben egy-egy ház maradványait tárták fel. A legfelső az ottományi kultúrából származott, a következő három szintben pedig a késő hatvani kultúra leletanyagaként nagyméretű, többszöri sározással javított házakat tártak fel. A IV. szinten lévő ház padlóján gyékény lenyomata volt megfigyelhető. A legalsó V. réteg leletanyag nélküli néhány mm-es volt.

5 1 A tanulmány I. része: Sárközy S.-Nováki Gy.-Sándorfi Gy., 1997. 12-102. - A feldolgozás rendszeréhez lásd az I. rész bevezetőjét. 2

HampelJ., 1906.77. 3 Kalicz N., 1968. 116. 4 Gádor J.-Hellebrandt M.-Simán K., 1979. 109-110. 5 Hellebrandt M.-Simán K., 1980. 88.; Simán K., 1980.3.;/,. Wolf M.-Simán K., 1982. 110. 143