A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

B. HELLEBRANDT Magdolna: Putnok-Pogonyi-puszta vízivára

Korban, és valószínűleg lelőhely szerint is ide tartozik az a bronzkard, melyet 1983-ban találtak Putnok határában, a Sajó kotrásánál (8. kép). A kardot 1998-ban hozták a Herman Ottó Múzeumba, leltári száma 99.3.1. Markolatának vége kétfelé hajlik, ennek széle ívelt vonalú, és rovátkolt. Lapos markolatán három szegecslyuk látszik, valószínű, hogy itt rögzítették a szerves anyagból készült markolatvédőt, melyet a penge felé is biztosítottak egy-egy szeggel. A kétélű kard pengéje lejjebb párhuzamos szélű, és mindkét szélhez közel díszített. A díszítés párhuzamosan, függőlegesen futó pontsor között pontokból alkotott félkörívek sorából áll, ezek ívvel befelé fordulnak, kifelé pedig az ívek közepén kis körök töltik ki a mezőt (9. kép). A penge füzfalevél alakú, mindkét oldalt vércsatorna húzódik. A kard ép, csak a markolat felső szegecshelyénél repedt meg. Hossza 58,6 cm. Folyókba, mocsarakba áldozatként dobtak fegyvereket, vagy például sisakot, főleg Európa nyugati felében. A Kárpát-medencében kevés ilyen leletről tudunk,

15 a bánrévei határban, Putnoknál talált bronzkard ezek számát gyarapítja. Hasonló típusú markolatnyújtványos kardot bőven ismerünk a késő bronzkorból, kora vaskorból. A Gáva kultúra területéről például Tiszalök, Vaja, Bükkaranyos, Püspökhatvan

16 lelőhelyekről. A Kyjatice kultúra területéről például Nyékládházáról és Finkéről.

17 Kemenczei Tibor összefoglalása óta Mályiból és még Nyékládházáról került markolatnyújtványos kard a miskolci múzeum gyűjteményébe?

8 A putnoki kard pengéjének díszítéséhez hasonló a borsodbótai kard, mely a Kyjatice kultúra hagyatéka,

19 bár ez bordadíszes markolatú. Hasonlóan díszített a kesznyéteni tőr markolat alatti része.

20 A putnoki kard díszítése, könnyed rajzolata emlékeztet a kora vaskori késeken alkalmazott mintákra, mint Buj, Rohod

2 és BódvarákóSzentandrási barlang

22 késére, a rajtuk látható motívumokra, technikai kivitelezésükre. IRODALOM Balogh Béla 1894 Putnok mezőváros múltja s újabb kora 1881-ig. Rimaszombat Banner János 1939 A hódmezővásárhelyi Nagytatársánc. Dolgozatok, Szeged. 93-111. Csorba Csaba (szerk.) 1993 Gömör vármegye katonai leírása. 1780-as évek. Ford. Barsi János. B-.A-.Z. Megyei Levéltári Füzetek 34. Hellebrandt Magdolna 1985 Neue spatbronzezeitliche Schwertfunde aus Nordungarn. ActaArchHung. 24-30. 1999 A Bódva-völgy története az őskor utolsó évezredében. In: Tanulmányok a Bódva völgye múltjából. Múzeumi Könyvtár 5. 93-120. Putnok 15 MozsolicsA., 1975. 3-25.; Hellebrandt M, 1985. 24-30.; Hellebrandt M, 1999/2000. 207-234. 16 Kemenczei T., 1984. 187. 17 Kemenczei T., 1984. 150. 18 Hellebrandt M, 1985. 23-25. 19 Kemenczei T., 1984. CXC.c.l. 20 Hellebrandt M., 1985. 6. kép. 21 Kemenczei T., 1984. CCXIV.a. 12. 13., CCVIII.30. 22 Hellebrandt M, 1999.6/1. 140