A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

B. HELLEBRANDT Magdolna: Putnok-Pogonyi-puszta vízivára

2. kép. A földvár és környezete (a szerző felvétele) Ez a szakasz az Ózd-Bánréve közti vasútvonal építésekor is sérülhetett. A PutnokBánréve közti vasút a sánctól északra halad, építése 1869-1871 között történt, nem érintette a földvárat.

6 Földvárunk egykori létéhez és ismertségéhez bizonyító adataink a putnoki birtokarányosítást (proportio) előkészítő tárgyalások iratai, melyekben többször említették a földvár töltését. A létrejött egyezményt Gömör vármegye törvényszéke 1819. április 3-án hozott ítélettel megerősítette. 1822-ben a proportionális munkálatokat befejezettnek és hitelesnek tekintették.

7 A határozatba azonban nem mindenki nyugodott bele. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban kutatva, kezembe került egy 19. század elejéről származó irat, mely Mária Terézia úrbéri rendeletének (1767) végrehajtásával, illetve ennek következményével foglalkozik. Periratról van szó, mely 1821. augusztus 9-i keltezésű, és Gr. Serényi nemzetség kérésére készült.

8 Hivatalosan igazolja (5. kép a-b), hogy az úrbéri rendelet végrehajtása után azok a földek, melyek a Méltóságos Földes uraság részére maradtak, nem jobbak azoknál, amelyek a jobbágyságnak mérettek. Feltették a kérdést a tanúknak, tapasztalta-e a tanú, hogy a legjobb földek a Töltés mellett levő földek lévén, ezeket a tisztelt uraság mind a három nyomáson a maga jobbágyainak kiosztotta, magának a partosabb helyeket hagyta, s igaz-e, hogy a rétek is a nevezett jobbágyoknak a legjobb helyen légyenek kiméretve? A tanúk, Putnok város főbírája és még négy név szerint megnevezett személy, letették az esküt, hogy a putnoki határba M. Gr. Serényi nemzetség putnoki jobbágyainak a földmérő által kimérettetett szántóföldeiket, valamint rétjeiket tudják és ismerik, és ismét vallják, hogy azon földek, melyek a M. Gr. Serényi nemzetség részére felmaradtak, nem jobbak azoknál, amelyeket a jobbágyság között felosztottak, sőt tudják bizonyítani, hogy a legjobb földek a Töltés mellett lévén, ezeket is a tisztelt uraság mind a három nyomáson a maga jobbágyainak kiosztotta, s magának a partosabb, sőt a legfelsőbb és szélsőbb helyeket hagyta, azt pedig egyenlően vallják, hogy a fent tisztelt Gróf Nemzetség putnoki jobbágyainak a magok rétbeli illetőségét a maga rétjének a legjobb részéből adta ki. Az iratot az Úri Szék jegyzője, 6 Balogh B., 1894. 191. 7 Balogh B., 1894. 122-123. 8 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár VII—1. Tagosítási iratok. Putnok 1820-1857. 129