A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

SZAKMÁNY György: Felsővadász-Várdomb neolitikus és bronzkori kerámiatípusainak petrográfiai vizsgálata

A kerámiatöredék irányított szövetű, benne mintegy 1 mm széles, egymással közel párhuzamos sávok különíthetőek el, ami esetleg arra utal, hogy több rétegben, nyomkodásos technológiával tapaszthatták össze a kerámia anyagát. Törmelékes elegyrészek: Kvarc: Viszonylag kis mennyiségű, általában szilánkos és hullámos kioltású (metamorf eredetű) szemcse. Polihvarc (kvarcit): Jellemző a heterogén szemcseméret-eloszlás a kvarciton belül, 1-2 nagyobb méretű kvarcszemcse mellett sok viszonylag kis méretű szemcse jelenik meg. Mikrokvarcit: Mikrokristályos kvarcszemcsékből álló, jól koptatott, valószínűsíthetően tűzkőtörmelék. Csillámos kvarcit: Az egyensúlyi kristályosodást mutató kvarcszemcsék mellett általában muszkovitot-szericitet tartalmaz. A káliföldpát és aplagioklász csak elvétve fordul elő önálló szemcsék formájában. Muszkovit (szeriéit): Vékony pikkelyek formájában jelenik meg, a szegélyben jelentősen megnő a mennyisége. Turmalin: Zöld-kékeszöld pleokroizmusú, nyúlt, idiomorf apró szemcsék (hasonlóak a többi mintában előfordulókhoz). Piroxén (?): Egyetlen szemcse fordul elő, így azonosítása bizonytalan. Fillit: Ritkán előforduló, szericitből és nagyon finom szemcsés kvarcból álló, jól fóliáit törmelék. Mikrit (mikrokristályos mészkő): Nagy mennyiségben található a törmelékes elegyrészek között. Általában kis méretű, jól koptatott-kerekített átkristályosodott törmelékek. Granitoid: Kevés, és viszonylag kisméretű elegyrészek, kvarcból és földpátból álló kőzettörmelékek. Idegen kerámiatörmelék: Nagy mennyiségben megjelenő, általában gyengénközepesen koptatott. Két típusa különíthető el. Uralkodik a világosbarna-szürkésbarna alapanyagú, a maximálisan 100 um méretű kvarc, kvarcit, valamint a nagy mennyiségű csillámszemcsék mellett agyagos csomókat tartalmazó típus, míg a fekete, tömött mátrixú, kisméretű (max. 20-25 um-es) kvarcot és csillámokat tartalmazó változat csak ritkán fordul elő. A 8/5 a és 8/5 b minta együttes értelmezése: Noha a két minta megjelenésében eltér egymástól, számos hasonlóság fedezhető fel bennük. Mindkét mintára jellemző a viszonylag nagy mennyiségű és változatos megjelenésű idegen kerámiatörmelék. Ezek egy része szilánkos vagy alig koptatott, ami már korábban kiégetett kerámia törmelékének hozzáadását jelzi. A szemcseméretben gyenge hiátus csak a 8/5 a jelű mintánál tapasztalható. Mindkét mintára jellemző, hogy a nagyobb szemcsék általában jobban koptatottak, mint a kisméretűek. Ez utóbbiak általában szilánkosak. Jellemző az egyik (8/5 a), illetve a mindkét (8/5 b) oldalon meglevő szegély, amelyben a jól osztályozott törmelékes elegyrészek mennyisége jelentősen több, mint a kerámia belső részén (37,3 illetve 18,1%). Valószínűleg iszapolás során az iszapolt anyag felső részét használták a bevonat készítéséhez, amit megerősít a jelentős muszkovit-szericit tartalom is. Ugyancsak jellemző a kerámia belső részének nagyfokú irányítottsága (szövet), amely esetenként mintha elkülönült sávokból állna (vékony „szalagok" összetapasztásából készült a kerámia?). Noha a két minta a törmelékszem119