A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)

SZAKMÁNY György: Felsővadász-Várdomb neolitikus és bronzkori kerámiatípusainak petrográfiai vizsgálata

Muszkovif. Gyakori az egyedi csillámszemcsék megjelenése a törmelékszemcsék között. Megjelenésük teljesen hasonló a fillitben előforduló muszkovithoz-szericithez, nagy valószínűséggel teljesen szétesett fillitekből, illetve csillámos kvarcitból származnak. Opakásvány: Néhány nagyméretű, erősen limonitosodott szemcse, amelyek gyakran kvarccal együtt jelennek meg. Ezen kívül kisebb méretű, háromszög-négyszög alakú vagy izometrikus opakszemcsék - feltehetően magnetitek - is előfordulnak. Mikrokvarcit: Elvétve található. Jól kerekített szemcsék, valószínűsíthetően tűzkő eredetűek. Turmalin: A fillitekben előforduló (és ott leírt) turmalinszemcsékkel teljesen azonos megjelenésű ásványtörmelékek. Értelmezés: A szöveti jellemzők és a törmelékanyag szemcseeloszlásában jelentkező határozott hiátus alapján a soványító anyagot szándékosan keverték a kerámia alapanyagába. A törmelékszemcsék összetétele azt mutatja, hogy egyféle soványítóanyagot használtak, amelyet finomszemcsés, erősen palás fillites (-kvarcitos) kőzetsorozat és annak egyedi ásványokra szétesett (vagy tört) darabjai alkottak. A törmelékek anyaga és jellege teljesen helyi soványítóanyag felhasználására utal. Ez a terület elhelyezkedése alapján elsősorban a Szendrői-hegységben elterjedt Szendrői Fillit Formáció kőzetsorozatából származhatott, amelynek egyes szintjeiben a minta soványítóanyagához teljesen hasonló kőzettípusok fordulnak elő (Fülöp, 1994; Kovács, 1998). (Megjegyezzük azonban, hogy hasonló megjelenésű kőzetek előfordulnak az Uppony-hegységben is - Tapolcsányi Formáció kőzetsorozata. Azon belül a Tapolcsányi Kovapala Tagozatban megtalálható kőzetek hasonlítanak leginkább, mivel azok a mintához hasonlóan szintén karbonátmentesek. Továbbá a fent említett formáció Rágyincsvölgyi Homokkő Tagozatában a minta törmelékeiben megfigyelhető krenulációk igen jellemzőek. Feltétlenül megemlítendő azonban, hogy az Uppony-hegység fenti képződményei Felsővadásztól jóval távolabb fordulnak elő a felszínen, mint a helyben megtalálható Szendrői Fillit képződményei.) Bükki kultúra, házi kerámia, „A " típus (Felsővadász 33 jelű minta) Szöveti jellemzők: A kerámiatöredék gyengén irányított szövetű, valamint erősen inhomogén, különböző részekbői-darabokból áll. Az alapanyag mikroszkópban közepesen sötét sárgásbarna-vörösbarna, erősen inhomogén. Keresztezett nikolok között szintén sárgásbarnavörösbarna. Izotropitása gyenge. A kerámiatöredék egészét tekintve viszonylag kevéssé porózus, de egyes sávokban a porozitása jelentősen megnő, kissé nyúlt, szabálytalan alakú pórusokkal, amelyek fala gyakran beöblösödik. A soványítóanyag szemcséinek mennyisége viszonylag kicsi, mindössze 3,2%. 60 és 100 um között nagyon gyenge hiátus tapasztalható, vagyis a szemcseméret-eloszlás 2 maximumos, közepes osztályozottsággal. A szemcseméret átlagok: a kis szemcsék esetében kb. 30 um, a nagyméretűeknél 150 (ím, a maximális szemcseméret 250 um. A törmelékszemcsék általában szilánkosak, szögletesek, néhány darab (elsősorban a kvarcitok) gyengén koptatottak. Feltűnő az idegen kerámiatörmelék rendkívül jelentős (15,8%) mennyisége (1. alább). 110