A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

TARCZAI Béla: A tehetséggondozás miskolci modellje a két világháború között (emlékezés Tóth Zoltán Viktorra)

A szövetség védőszentjéül a kongregáció névadóját, Gonzaga Szent Alajost választotta. Olasz fejedelmi család gyermeke volt, fiatalon lépett be a jezsuita rendbe, s ott aszketikus életével és a betegek önfeláldozó ápolásával tűnt ki. 1591-ben, 23 éves korában járványos betegségben halt meg. Az egyetemes egyház őt tette meg az ifjúság védőszentjévé. A szövetség szervezete demokratikus elvekre épült. Az elnök mellett működött a legidősebb évfolyamból választott senior. Az egyes évfolyamok diákjainak összefogását a consultorok segítették. Ennek a szervezetnek a működtetése nem volt nehéz, mert a diákok túlnyomó része a Fráter György Gimnáziumba járt, elvétve akadt egy-két tanítóképzős vagy polgári iskolás közöttük. Amennyire egyedi volt a szövetség léte és szervezete, annyira egyedi volt a pártfogásba vett diákok kiválasztásának módszere is. Tóth Zoltán Viktor hitt abban, hogy a vidéken kallódó tehetségek egy részét meg lehet menteni, s ennek egyik előfeltétele a felelősségteljes kiválasztás. Mivel a rájuk bízott gyermekeket és képességeiket legjobban a falusi lelkészek és tanítók ismerik, őket kérte fel, hogy válasszanak ki és küldjenek be Miskolcra olyan szegény, de tehetséges fiatalokat, akiket szüleik nem tudnának taníttatni. Ez a módszer rendkívül munkaigényes, de - amint az A szövetség fővédnöki tisztét Szmrecsányi Lajos, a nagy tekintélyű egri érsek vállalta. Ez önmagában is elegendő volt ahhoz, hogy a plébánosok Tóth Zoltán Viktor felkérését komolyan vegyék. A fővédnökség később az anyagi támogatás megszervezésében is hatékonynak mutatkozott, mert az egyházi vezetők, a püspökök és a szerzetesrendek főnökei pártfogásukba vették a miskolci kezdeményezést. A kiválasztásban Tóth Zoltán Viktor jó partnerre talált Vucskits Jenőben, a Fráter György Gimnázium igazgatójában, aki a tehetségek felkutatása és gondozása kérdésében teljesen azonos nézeteket vallott, és sokszor személyesen is elbeszélgetett a vidékről behozott gyerekekkel. A szövetség működésének anyagi feltételeit egyrészt az imént már említett egyházi támogatások, az ország minden részéből érkezett adományok, másrészt a kongregáció tagjai által szervezett természetbeni felajánlások biztosították. Tóth Zoltán Viktor a nagyobb biztonság okáért megalapította az Aloysianum Könyvkereskedő Rt.-t, amely kötelezettséget vállalt arra, hogy tiszta jövedelmének 20%-át a szövetség javára fordítja. Tervezte egy Szent Alajos Diákotthon felépítését is, de ez nem valósulhatott meg. A Szent Alajos Diákszövetség pártfogolt tagjainak számáról 1935-ig vannak pontos adatok. Ekkor ugyanis, a megalakulás 20. évfordulójára gyűjtötte össze dr. Bartha László, a Diósgyőri Vasgyár főtisztviselője és dr. Schvendtner István városi főlevéltáros eredmények igazolják -, biztonságos volt. A szövetség jelvénye 304