A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

HAVASSY Péter: Gömör és Torna vármegyék nádori közgyűlései a 14-15. században

ran már a közgyűlés idején elvégezték a birtokbaiktatást: így 1406-ban Garai Miklós nádor bizonyítja, hogy kiküldöttjei Otrokocs falut felosztották a birtokosok között, s mivel az osztálynak sem a helyszínen, sem a közgyűlési kihirdetésen senki nem mondott ellent, azt megerősíti.

27 Jelentkeznek nemességvizsgálatok, hatalmaskodási és adóssági perek, leánynegyed kihasítások stb. is. Találkozunk ún. perenkívüli cselekményekkel, azaz a nádor oklevelet ír át, végrendeletet tesznek előtte, zálogbirtokot adnak vissza, s így tovább, így pl. 1412-ben Garai Miklós nádor Kövecsesi Cinege Miklós kérésére privilegiális formában átírja az egri káptalan egyik oklevelét.

28 Az 1298. évi 29. te. alapján a nádori közgyűléseket tavasztól őszig kellett megrendezni, Gömör és Torna megyére leggyakrabban júniusban és októberben került sor, de 1466-ban Palóci László országbírónak és az ülésezőknek már nem lehetett nagy melegük, mert a fórum még november 25-én is tartott.

29 A közgyűlések a szakirodalom egybehangzó tanúsága szerint általában valamelyik feria secunda-n, azaz hétfőn kezdődtek, s így volt ez Gömörben is, kivéve két szerdai kezdést 1370-ben és 1429-ben.

30 Nagy Lajos korában a rendszeresebbnek mondható nádori látogatások miatt az ülések nagyjából egy hétig tartottak. Zsigmond uralkodásának idején azonban megritkultak, s ezért a felhalmozódott ügyek miatt nagyon elhúzódtak, így például 1406-ban Garai Miklós még a közgyűlés 27-dik napján is ítélkezik. A két megye közös congregációinak helyszíne leggyakrabban Gömör és Tornaija mellett zajlott („prope villám Gumur, prope villám Tornalia"). Elképzelhető persze, hogy ugyanazon a helyen volt a fórum, mert a két település egymás mellett terül el. Feltevésünk ellen szól, hogy a Sajó kettévágta, s egyben nyilván már akkor is kijelölte a két helység határát. A nádor népes kísérettel haladt törvénylátó útján. Gyakran mellette található az alnádor és az egyik ítélőmester. A birtokbaiktatásoknál pl. a határjárások eszközléséhez múlhatatlanul szükség volt nádori emberekre. Rendszeresen feltűnő személy továbbá a fehérvári káptalan egyik tagja, így pl. 1406-ban Mátyás kanonok vagy 1466-ban Öttevényi Imre mester,

31 továbbá a nádor káplánja is, aki előtt a szokásos vagy a megítélt esküt letették. 1343-ban Gilétfí Miklós nádor bizonyítja, hogy Hangonyi Miklós a Básti Erdő fia János ellenében megítélt esküt a nádori ember jelenlétében, a nádor kápolnájában, hat eskütárssal együtt letette.

32 A kíséret elszállásolása, élelmezése a megye feladata volt, melynek lakosságára 30-50 márka külön adót, ún. „victualia palatinalia"-t róttak ki.

33 A nádori gyűléseken - az Árpád-kori előzményekhez hasonlóan - ott találjuk a megye hatóságát (ispán, alispán, szolgabírák) is. Új, Anjou-kori jelenség volt azonban az alkalmi esküdt ülnökök (iurati assessores) feltűnése, akiket a megye közönsége választott (általában tizenkettőt) a maga kebeléből. Miután a nádornak benyújtották a névsort, az alispánnal és a szolgabírákkal együtt az assessorok is esküt tettek le (innen kapták a nevüket) a „szent kereszt érintésével hitükre és a szent koronának tartozó hűségükre, hogy csak az igazság fogja őket ítéleteikben vezetni, s egy gonosztevőt sem fognak eltitkolni."

34 1381. július 27-én Garai Miklós nádor közgyűlésén felsorolják mindkét megye esküdtjeit, így a gömörieket: Étre fia Egyed, Szuhai János, Királyi János, Tornaijai 27

ZSO. 11/1.5049. reg. 28 ADH. 62., 96. reg. 29 ADH. 155., 226-227. reg.; DL. 56993-56994. 30 ADH. 112., 101. reg.; Melczer 59., 34. reg. 31 ZSO. II/l. 5049. reg.; ADH. 155., 227. reg. 32 ADH. 98., 55. reg. ™Havassy\9WA9. 34 uo. 144