A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

HAVASSY Péter: Gömör és Torna vármegyék nádori közgyűlései a 14-15. században

Gömör részére tartott gyűlést, továbbá 1326-ban 1328-ban, 1335-ben és 1409-ben amikor különböző tisztségviselők szintén csak megyénk lakóit hívták össze.

21 A nádori közgyűlések elsődleges célja a gonosztevők, közbűntényesek (publici melafactores) felkutatása, üldözése, s végül kiirtása volt. Ezek nevét a nádor a gyűlés résztvevőinek közfelkiáltásából tudta meg, mely azonban a 14. század közepén eltűnt. A közfelkiáltás szerepét a megyei hatóság vette át, mely a nádor megérkezése előtt, vagy a közgyűlés első napjaiban - az esküdtekkel kiegészülve elkészítette a gonosztevők registrumát. Ilyen jegyzék maradt ránk 1381-ből, amikor Garai Miklós nádor Gömör és Torna 2 Up Garai Miklós nádor pecsétje megyék gyűlésén levelesítette (pros- (Csorna 1214.) cribálta) a gonosztevőket, akik között szép számmal találunk nemest és jobbágyot egyaránt (2. kép).

22 Gyilkosok nem szerepeltek a listákon, mert a gyilkosságért való elégtétel szerzése magánügynek minősült, csak magánvád útján volt érvényesíthető. Az elítélt a királyhoz fordulhatott kegyelemért, de előfordult, hogy pénzért megváltotta bűnét. így például 1370-ben Opuliai László nádor és bírótársai Hangonyi Jánost 50 márka pénzbírsággal sújtják Vályi János megöléséért. (Ritka kivételként a nádor a bírság neki járó részét elengedte.)

23 Itt jegyezzük meg, hogy a nádornak külön bírságbehajtói voltak, így pl. 1343-ban Demeter mester, 1393-ban Balogmelléki Tamás fia János, 1404-ben Gari Bertalan fia Lőrinc.

24 (Arra is találunk azonban példát, amikor a király módosítja a levelesítést, így pl. Zsigmond 1406-ban felmenti Nenkei Lestákot a proscriptio alól, amelyet Gömör megye nádori gyűlése mondott ki rá, s elengedi neki a fej- és jószágvesztés büntetését.)

25 A közgyűlések megtartásának másik fő célja a királyi és királynéi birtokok, javadalmak felkutatása és visszaszerzése volt (celatores iuris regii). Ennek végrehajtására a király a nádor mellé prókátorokat (procurator et syndicus generális speciális) rendelt ki. Ilyen üggyel találkozunk pl. 1328-ban a Drugeth Vilmos nádor által megejtett várföld visszavételi vizsgálatkor az otrokocsi várjobbágyok ügyében, akik azonban IV. László oklevelével igazolták birtokaikhoz való jogosságukat,

26 vagy 1381-ben a hubói nemesekkel kapcsolatosan (lásd később). A közgyűlések harmadik célja a polgári és bűnügyekben való igazságszolgáltatás volt. Mivel a király arra törekedett, hogy a peres feleknek ne kelljen az olykor nagyon távoli királyi kúriát felkeresniük, hanem a nádor rendszeresen végigjárva az országot tartson törvényszékeket, ezért a „mindennapos" ügyek kerültek leggyakrabban terítékre, így szép számmal találkozunk Gömör és Torna megyék fórumain birtokperekkel. Gyak21 ZSO. I. 4830. reg., ZSO. II. 1840-1841., 6942. reg.; ADH. 31., 17-20. reg., 91, 35. reg. 22 Gábor 208. "ADH. 112., 102. reg. 24 AO. IV. 384.; ZSO. I. 3207. reg., H/1. 3502. reg. 25

ZSO. II/l. 5034. reg. lb GyörffyW. 531. 143