A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)
JACZKÓ Zsolt: A tokaji átkelés (1849. január 31)
ra. 15 Klapka január 26-án Tokajba hívta össze haditanácsát. Ő maga a tokaji hídfő védelmét a folyó jobb partján képzelte el. Tisztjei azonban meggyőzték arról, hogy a tarcali-bodrogkeresztúri állás az erős túlerő, illetve a Szerencs felőli bekerítés veszélye miatt nem tarthatók. A városban pedig túlságosan szűk a hely a védekezésre. Végül úgy döntöttek, átvonulnak a Tisza bal partjára és a folyó mögött foglalnak állást. 16 Január 28án kiürítették Tokajt és a sereg átkelt a Tiszán. Az áthúzódó hadtest utó védje tisztázatlan körülmények között felégette a tokaji hidat. 17 Az eseményt Szemere közölte Kossuthtal. Kossuth felháborodott, s másnap (29én) szemrehányó levelet írt Klapkának. Feltette a kérdést „ha offenzívé előre akarunk menni, merre megyünk előre - és ha jő Görgey, merre egyesül önnel? 18 „Kossuth szerint a főváros mielőbbi visszafoglalásának előfeltétele az, hogy Klapka és Görgey hadtestei egyesüljenek és semmisítsék meg Schlicket. A Szemere által az alig egy éve épült híd felégetéséért felelőssé tett Friwisz Ferenc századost (aki valószínűleg félreértette Klapka utasítását) Kossuth azzal vádolta, hogy „ezen ember a hidat elégeti, s így Görgeyt, ha jönni talál Klapkától elvágja, veszélybe dönti, mert a tokaji híd elégetése által el van vágva. 19 Klapka utasította Csemelyi Lajos őrnagyot, vezérkarának főnökét arra, hogy mielőbb állíttassa helyre a hidat, mint jelentésében írja „nekünk előre kell mennünk, hogy a kombinált operációt lehetővé tegyük, és Görgey tábornokot ne tegyük ki vereségnek. 20 A következő napon, január 30-án a magyar sereg elrendezése a következő volt. Balszárnyon Bulhasin dd. Nagyfalunál és Eszlárnál, a centrum Dessewffy és Gedeon dd.-ok Rakamaznál, jobbszárnyon Sulz Szabolcs Tímár községnél illetve Balsánál. 21 Végül Kossuth utasítására a Perczel Mór hadtestéből 4000 fő már Tiszalöknél járt Klapka segítségére sietve. 22 Schlick támadása január 31-én indult Tokaj ellen. Pergen Keresztúr, Fiedler Tarcalon át, a Parrot dd tartalékban maradt. Az osztrák tábornok szerint átkelésre alkalmas helyek Tokajnál és Tiszalöknél voltak. De az utóbbi átkelési kísérlethez a tokaji csapatait kellett volna meggyöngítenie, viszont tudomása volt a Perczel hadtestből elvont hadosztály Tiszalöknél való táborozásáról. 23 Schlick csapatából a Fiedler dd vonult be elsőnek Tokajba. Csapatára a Kistokajban maradt 35^40 honvéd rálőtt, majd a Tisza jegén áthúzódott a túloldalra. Rakamaz előterében a folyóparton Zakó őrnagy zászlóalja erős puskatüzet zúdított Tokajra. Fiedler röppentyűi felgyújtották ugyan a fedezékül szolgáló kazlakat, de a honvédek kitartottak. Mikor lőszerük elfogyott, a Gedeon dd-ből érkezett segítség, s együttesen űzték vissza a 3. század jégen átkelni szándékozó osztrák gyalogosait. 24 Dessewffy dd-a is bekapcsolódott a harcba, Rakamaztól északra az ismét jégen támadó osztrák századokat visszaverték. Tokajban igen szűk a hely, tulajdonképpen sem a gyalogság, sem a tüzérség nem tudott kibontakozni. A 34. zászlóalj lőszert vételezve visszatért a folyó bal partjára és erős gyalogsági tűz alatt tartotta a másik oldalt. Az osztrák gyalogság még a partra sem tudott lejutni. Klapka felismerte a vá15 Klapka már a jelentésében közölte, hogy szívesen támadna ugyan, de nincs lőszere. Ha Schlick és Schulzig hadosztálya egyesül, akkor a január 21-i haditervet fogja követni. (Tarcal-Tokaj vonal) MOL OHB 1849.999. 16 KLÖM XIV. 283-284. 17 MOL Dembinsky ir. 2. k. No. 40. 18 MOL Klapka ir. l.cs.3tet. 19 KLÖM XV. 883-886. 20 MOL Görgey ltsz. 6/19. fasc. oktatókönyv. 21 Klapka i. m. 83. 22 OLOHB 1849:1307. 23 Kársa Endre nemzetőr levelei. AZT X. 1905. 241. 24 Hermann i. m. 1996. 264-265. 546
