A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

JACZKÓ Zsolt: A tokaji átkelés (1849. január 31)

térségében vonta össze. Miközben Schlick január 17-én elszánta magát a támadásra és megindult Kassáról Szikszó felé, Klapka a Tarcal-Bodrogkeresztúr vonal mögé helyezkedett védőállásba.

7 Az első előőrsi összecsapásra 2 nappal később Szántónál került sor, míg a főerők első komolyabb ütközete január 22-én Tárcáinál zajlott.

8 A csata a császáriak támadásával vette kezdetét, melyet a lengyel Jerzy Bulharyn ezredes által vezérelt dandár pontos tüzelése sikeresen állított meg. Az ezt követő, Klapka által elrendelt gyalogsági szuronyroham (2 zászlóalj, lengyel századok) következtében, melyet huszárroham is támogatott a császáriak egészen Mádig voltak kénytelenek visszavonulni.

9 Még ugyanezen a napon, január 22-én a Bodrogkeresztúr-Szegilong térségben lévő magyar jobbszárnyat is támadás érte, melyet a Schulz Bódog által vezényelt dandár itt is sikeresen hárított. Sőt, másnap Klapka segítséget küldött Schulz csapatainak és így a Dessewffy Arisztid dandárjával megerősített honvédsereg ezt a hadoszlopot is Mádig vetette vissza, jelentős veszteségeket okozva ezzel az ellenségnek.

10 Klapka tehát január 22-én és 23-án Tárcáinál illetve Bodrogkeresztúrnál megállította Schlick előrenyomuló csapatait. Ugyanakkor ezekben a napokban egymást érték a honvédsereg győzelmeiről szóló hírek. Perczel január 22-én Szolnoknál, 24-én Ceglédnél győzött és megérkezett a hír Bem gálfalvai győzelméről is.

11 Görgey a feldunai hadtesttel a bányavárosokban tartózkodott, igaz, már január 24-én a hadügyminisztérium táborkari osztályának vezetője, Stein Miksa alezredes utasította, hogy 3000 embert hagyjon hátra a bányavárosok védelmére s „tüstént nyomuljon Kassára és támadja meg Schlicket, kit Klapka Tokaj felöl visszatartand állodásában".

12 Schlick lassú visszavonulása folytatódott, Szántó és Vizsoly közelébe húzódott és Boldogkőváralján rendezte be a főhadiszállását. Klapka óvatosan nyomult utána. Január 29-én Dessewffy az elővéddel Tállyán, Klapka csapatai nagy részével Mádon táborozott. Itt tudta meg, hogy Schulzig hadosztálya elérte Miskolcot, igaz, közeledéséről már tudott.

13 Az osztrák erők ilyen mértékű megerősödése (10 000 osztrák állt szembe 8900 honvéddel) változást hozott az erőviszonyokban. Schlick csapatainak megközelítése azzal a veszéllyel járt, hogy a Miskolc felől előrenyomuló osztrákok Szerencsen át elérhetik Tokajt és Klapka így két tűz közé kerül. Ugyanakkor az ellenség üldözését a lőszerhiány is akadályozta „puskatöltényünk nincs, csak 3000, pisztolytöltény 6395. E szerint rendkívül gyorsan kérek küldeni puskatöltényeket" - írta a magyar vezér az OHB-nak küldött jelentésében január 23-án este.

14 Schlick és Schulzig csapatai január 26-án egyesültek Szikszón, Klapka pedig visszavonult a tokaji átkelőhely védelmére a Tarcal-Tokaj-Bodrogkeresztúr vonal7 MOL Vegyes 13 doboz d. sz. 8 A tarcali csatáról bővebben Justus János tarczali akkor volt római katolikus segédlelkész egykorú naplójából. Megjelent AZT IV. 1899. 347. 9 Görgeyt tájékoztatták Klapka sikereiről, hiszen a parancs szerint a két hadtestnek Miskolc és Tokaj között kellett volna egyesülnie. MOL Görgey lt. 6/10/e/3. Fasc. (oktatókönyv) Franciául és magyarul megjelent Görgey István: I. 1848 és 1849-ből. Élmények és benyomások. Okiratok és ezek magyarázata. Tanulmányok és történelmi kritika. I. Bp. 1889. 10 Kossuth január 27-én hosszú levélben mondott köszönetet Klapkának eddigi győzelmeiért. KLÖM XIV. 252-254. A bodrogkeresztúri csatáról bővebben Kársa Endre nemzetőr levelei. Közli : AZT X. 1909. 130-203. 11 Hermann i. m. 1996. 254-258. 12 MOL Görgey ltsz. 6/10/e/3. fasc. 13 A hadügyminisztérium utasította Klapkát, hogy küldjön egy zászlóaljat Tiszafüredre, s ebben értesítik Schulzig közeledéséről. MOL OHB 1849:926. illetve KLÖM XIV. 218-219. 14 Borús József. Dembinsky fővezérsége és a kápolnai csata. Bp. 1975. 82. 545