A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

B.HELLEBRANDT Magdolna: Szirmabesenyő-Földvár

SZIRMABESENYŐ-FÖLDVÁR B. HELLEBRANDT MAGDOLNA A község területén, a Sajón túl, a Margit dűlőben levő földvár (1. kép) a 19. században már szerepelt a szakirodalomban. Kandra Kabos

1 említette árkait, sőt leletek előkerüléséről is számot adott. Agyagurnákat, cserepeket látott innen és kardok, dárdák, csákányok előkerüléséről is hallott. Pesty Frigyes

2 Szirmabesenyő helyneveit taglalva leírta, hogy a község északkeleti részén, a vámosi határ mellett, a Sajó és a Bódva (ma Kis-Sajó) között helyezkedik el egy nagy kiterjedésű földvár „máig is látható 's fenn álló kettős sánczokkal környözve, melly ha nem vár erőségül, minden esetre tábor helyül lehetett a' hajdani háborús időkbe használva", mellette van a Csíktó ér. A földvártól délre, körülbelül 250 méterre épült a Sajó bal partján a Szirmay tanya. A három épületből álló gazdaságot az 1919-1949-es 1:50 000-es léptékű térkép jelezte, s ugyancsak jelezte a földvárat és a sánc vonalakat. Elképzelhetőnek tarthatjuk, hogy Szirmay Alfréd gyűjteményének egy részét innen szerezte. Régészeti leleteket ajándékozott az alakuló miskolci múzeumnak a 19. század végén Szirmabesenyő vagy környéke lelőhely megnevezéssel. Mindezek tudatában gondolhatott 1900-ban Gálffy Ignác

1 arra, hogy a létrejött múzeum első ásatását Szirmabesenyőn, az úgynevezett „Háború sáncz" lelőhelyen végezze. Feltárásra azonban csak a Berekben került sor, közben előkerült Miskolcon a fűtőháznál a mamutlelet, és ezt mentette. Azt még tudjuk, hogy a felszínen Gálffy sem talált semmi leletet. Nováki Gyula és Sándorfi György 1977-ben felmérte

4 a sáncot, illetve azt a kis vonulatot, amit akkor láthattak a magassági pont közelében.

5 Ez a felmérés az egybeszántás, illetve a nagy földtáblák kialakítása következtében szinte lehetetlen vállalkozás volt.

6 Természetes, hogy amikor a dél-borsodi földvárakat feldolgozó munkájukat írták, a szirmabesenyői földvárat a III. fejezetben, a „Helynevek és elpusztult erődítményekre utaló adatok" között tárgyalták,

7 s joggal vetődött fel az a gondolat, hogy tévesen vélték földvárnak korábban ezt a helyet, esetleg az emlékezetben egybemosódott a vámosi földvárral. Fordulópontot jelentett a kutatásban a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár anyagának átnézése. A levéltár két munkatársa, Szolyák Péter és Bodnár Tamás a régi akták rendezésekor egy iratkötegre bukkantak, mely 1784-es színezett térképet is tartalmazott.

8 1 Kandra K., 1885.91-92. 2 Pesty K, 1988.330-331. 3 Gálffy I., 1902.34-48. 4 Nováki Gy.-Sándorfi Gy., 1992. 60. 5 HOM Régészeti Adattár 1358-1978. 6 HOM Régészeti Adattár 2714-99. 7 Nováki Gy.-Sándorfi Gy, 1992. 60. 8 A térkép jelzete BmT.a. 273. (IV.A-501/c. Sp. XVIII. 2316/95.) 77