A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

UJVÁRY Zoltán: Foglalkozásának fő tárgya az istenáldotta nép Edvi Illés Pál néprajzi írásai

FOGLALKOZÁSÁNAK FŐ TÁRGYA AZ ISTENÁLDOTTA NÉP Edvi Illés Pál néprajzi írásai UJVÁRY ZOLTÁN írói munkásságának, lelkészi hivatásának, közéleti tevékenységének hitvallását és célját így jelölte meg Edvi Illés Pál, a 19. század jeles személyisége, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, vidéken élő evangélikus lelkész, a népélet megfigyelője, az első jelentős elemi iskolai tankönyv szerzője. Tevékenységének első nagy szakasza az 1848/49-es szabadságharc előtti időszakra esik, arra a romantikától sem mentes korra, amikor a reformeszmék a társadalom széles rétegét, különösképpen az értelmiséget a nemzet felemelésére, a nép felé való fordulásra mozgósították. A szó nemes értelmében a nép között élt. Behatóan foglalkozott a köznép életkörülményeivel, művelődésének előmozdításával. Rendkívül fontosnak tartotta a gyermekek iskoláztatását. Nagy sikerű tankönyvet készített. Gyűjtötte a népdalokat, megfigyelte és leírta a népszokásokat. Cikkeit, tanulmányait különböző folyóiratok, napilapok és más kiadványok közölték. Néprajzi, honismereti írásait alább a rövid életpálya-vázlat után ismertetjük. A Győr megyei Réti községben született 1793. június 29-én. Iskoláinak alsó osztályait otthon végezte, majd a soproni líceumban 1812-1813. években folytatta. Az iskolai évek befejezése után pár évig házitanítóságot, magánoktatást vállalt. Amikor lehetősége nyílt, Németországba utazott, ahol Jénában és Tübingában teológiai tanulmányokat végzett. Hazatérve 1817-ben káplánként szülőfalujában, Rétiben apja mellett szolgált, de egy év múlva már Nagygeresden (Sopron m.) lelkeszkedett, öt év múltán Vanyolára (Veszprém m.) költözött, ott 1826-ban megnősült, majd 1831-ben a nemesdömölki (Vas m.) gyülekezetnek lett a prédikátora. Nemesdömölkön 32 évig, 1863-ig volt lelkész. Papi pályája befejezése után Pestre költözött, ahol 1871. június 22én elhunyt. Sírkövének feliratát maga szövegezte: Itt nyugszik Edvi Illés Pál, ág. ev. esp. lelkész és m. t. akad. tag szül. 1793. meghalt... Volt ő pap, férj, atya, író és hő népbarát Ekőveljófija Tisztelte sírhalmát. A néprajzi irodalomban Edvi Illés Pál többször említett írása a Miben áll a Magyar-Nemzetiség?, amely 1835-ben a Magyar Hazai Vándor c. kiadványban jelent meg. Rendkívül fontos - napjainkban is aktuális - az a kérdés, amit a cím jelez. A 19. század első felében a nép felé forduló, az értelmiséget lelkesítő reformkorban sokan foglalkoztak a magyarság nemzeti jellegzetességével, a magyar ember karakterének jellemző jegyeivel. Már a századelőn, az Erdélyi Múzeum 1815. évfolyamában több cikk utal erre. Az egyik a magyar ember kedvességét, „nyájasságát, nyíltszívüségét" hiányolja, a másik arról szól, hogy „ a magyar nép igen durva és bárdolatlan ", bár a szerző dicséretnek tekinti, mondván, hogy ez a „ szabad nemzetek tulajdonságai" közé tartozik. Ellenpéldaként Kínát említi, ahol „apálca uralkodik", a kínai nép a leggyávább az egész földön. Más népekkel való részletesebb összehasonlítást Csaplovics János tesz a Tudományos Gyűjteményben jóval Edvi Illés Pál cikke előtt (1822., IV k.). Ő a hazai más népekkel 575