A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)
MIZSER Lajos: Zemplén megyei helységnév-vizsgálatok
ZEMPLÉN MEGYEI HELYSÉGNÉV-VIZSGÁLATOK MIZSER LAJOS Pesty Frigyes 1864. évi - egyelőre - kéziratos Helynévtárában Zemplén megye 407 helységgel képviseltette magát. Az igen természetes, hogy óriási minőségi eltérések vannak leírás és leírás között. A kérdőív 6. pontja így hangzott: „Mit lehet tudni köztudomásból, irott vagy nyomtatott emlékből a név eredetéről, értelméről, mindegyik nyelvű helyre nézve?" Alighanem ez volt a legfogósabb kérdés. Sokan megkerülték, válasz nélkül hagyták. Vagy éppen bevallották, hogy nem tudják. Kácsánd (Kaöanov) pl. így: ,,A' név eredetéről sem köztudomás sem hagyomány irott v. nyomatott emlékekből semmit sem lehet tudni". Nagygéres (Velky HoreS) sommásan ennyit ír: „Semmit". A történelmi Zemplén megye választ adó helységeinek többsége túlesik a jelenlegi határon, így zárójelben megadom a szlovák nevét is. Ha 1864-1918 között névmagyarosítás, névváltoztatás történt, ezt is jelzem, akár a Magyar Köztársaság területén fekszik, akár nem. Abara (Oborín): „A helység neve ... a tót Óborából lett. Abara - mely tótul annyit tesz mint akol - tehát kezdetben valami majorság lehetett". A FNESz (I, 48) annyiban pontosítja a jelentést, hogy alátámasztja a második mondatot: 'körülkerített hely'. Agárd (Zemplénagárd): „Hajdani földes ura Agárdi család volt, és ugy látszik ezen családról vagy is ennek a' nevéről kapta a' község is ezen nevét..." Éppen fordítva! A név származhatott személynévből is, illetve az agár + -d 'füzcserjékkel benőtt zátony' szóból is (FNESz II, 803^4, 1, 57 Agárd a.). Ágcsernő(Ágcsernyő; Cierna): „...a név eredetéről Cserney család emlittetik". Ez a megfordítottság nemcsak Zemplénre jellemző, hanem más megyék leírására is. A név a szláv cérna 'fekete' szóra vezethető vissza. A nőnemű alak arra utal, hogy az elmaradt utótag vagy voda 'víz' vagy zemja 'föld' lehetett (FNESz. I, 58). Bacskó (Backov): „A községnek elnevezése hallomásból, s csekély okiratok után is Bocskai Istvántól Bocskának, de jelenleg már csak Bacskonak ... neveztetik". Egy szó sem igaz a leírásból. A helység személynévi eredetre megy vissza (FNESz. I, 133). Barancs (Zemplínsky Branö): „A jelenelegi lakoság által állitatik, hogy ez előtt Isten tudja hány évekéi lakott benne egy Barantsi nevű földes Úr ..., ki is a községet Barants Helységnek nevezte ..." Némiképpen megkerülte a válaszadást. Barancs község neve személynévi eredetű (FNESz. I, 164). Battyán (Bofany): „...a Battyányi család névtől íratott..." Ez is filius ante patrem. Valójában a Battyán személynév az alap (FNESz. I, 168, II, 508, Szabadbattyán a.). Bodrogkeresztúr. „Bodrog elönevét az alatta folyó Bodrog folyóvíztől nyerte, Keresztúr nevezetét pedig az itt szétágazó ország útaktól kaphatta, miután az utak valóságos kereszt utat képeznek". Ez igaz lehet, de nem a névadás alapjaként, hiszen nem Keresztút, hanem Keresztúr. A Szent Kereszt tiszteletére szentelt temploma adta a község nevét (FNESz. I, 125). 503