A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

BÁTI Anikó: A lakodalmi étrend, ételek változása 1941-1996

A második fogás főtt hús - legtöbbször tyúkhús -, mellé csalamádét adnak savanyúságként, illetve a leveszöldséget vagy a hús mellé rakják a tányérra, vagy külön körbekínálják. A vőfély verseiben a kakas és a tyúk a házaspárt szimbolizálja. A harmadik fogás sült hús, azaz pörkölt, a 20. század közepén marhahúsból készült, mellé köretnek galuskát, vagy párolt rizst és csalamádét adtak. Az 1960-as évektől már disznót vágtak, és abból készítették a pörköltet. A rizs és a nokedli mellett a körítés székelykáposzta lehetett.

24 Az ételkészítés technikája nem, csak a felhasznált alapanyagok változtak. A vacsora utolsó fogása az 1950-es évekig mindenhol kalács és tejbekása volt, mézzel édesítve. Mára ez az étel a hétköznapi étrendből is elmaradt, esetleg gyerekeknek főznek csemegeként tejberizst. Az 1960-as évektől a vacsorát sütemények, torták zárják, számuk idővel egyre nő, javul a minőségük. Az üdítőitalok elterjedéséig, az 1980-as évek elejéig csak bort kínáltak italként, pálinkát csak nagyon keveset, a nőknek pedig tejeskávét. Napjainkban az étkezés és a mulatság is sátorban zajlik, itt azonban nincs kialakult meghatározott ülésrend. A menyasszonyt és a vőlegényt a sátornak olyan részére ültetik, hogy mindenki jól lássa őket. A terítéket, az asztalokat a sátorral együtt kölcsönzőből bérlik, nem kell már a rokonoktól összeszedni. Pénzbe kerül, de szebb, egységesebb így az egész sátor. Az összes vendéget egyszerre le tudják ültetni vacsorához, mivel mindenkinek jut teríték és a sátor is elég tágas. Másodszorra már csak a konyhán dolgozóknak és tálalóknak terítenek. A vacsora mindig este hét órakor kezdődik. Korábban nem volt konkrét időpont, a vendégek egy része éhes volt, mások elkéstek a vacsoráról. Jelenleg az esküvő időpontját is úgy időzítik, hogy utána már ne sokat kelljen várni az étkezéssel, illetve a szakácsaszszonyok is igyekeznek pontosan elkészülni. A vacsora megkezdése előtt röviditalokat kínálnak, köszöntőt azonban nem mondanak. Minden fogáshoz más-más nem specialista vőfély mondja a verset. A tálalást kb. négy éve egy új „tisztségviselő" vezeti: általam elnevezve a „tálalás irányítója", akinek eddig még nincs neve. Nem kérik fel, és nem kap feladatáért semmit. Számolja a vacsora során, hogy melyik asztalra hány tál kell, és ennek megfelelően irányítja a tálalókat. Gyorsabban, kavarodás nélkül tudják így lebonyolítani az ételek felhordását, ezáltal szervezettebbé vált a vacsoráztatás. Korábban a gazda felügyelte a tálalást, kínálgatta a vendégeket. A vacsorát ma is a csigaleves, főtt hús vezeti be, a harmadik fogásban a húsételek között azonban jelentős különbségeket találunk a korábbiakhoz képest. Egyrészt megnőtt a vacsora fogásainak száma, másrészt ugyanazokból az alapanyagokból - csirke- és disznóhús - töltött káposztát és új technikával sokféle sült húst készítenek: fasírozottat, rántott szeletet, rántott és töltött csirkét. Körítésnek burgonyát adnak püréként, vagy petrezselymesen elkészítve. Morvay Judit vizsgálatai szerint a Boldva-völgyében a töltött káposzta elterjedése már a századfordulón megtörtént, a sült húsokat 1940-re már többféleképpen készítik, tíz-tizenöt féle süteményt és sok tortát említenek.

25 Cserépfaluban ehhez képest szinte harmincöt-negyven év időbeli eltolódásról beszélhetünk, az étrend módosulásának ez a folyamata jóval később zajlott le, de a fejlődés vonala, a változás iránya azonos. Napjainkra a sütemények, torták nagy részét cukrászdában rendelik meg. A házi készítésű krémes sütemények számának növekedését a különböző szakácskönyvek, a 24 Székelykáposztának nevezik Cserépfaluban a gyalult nyári káposztát tejfölösen pörköltalapon megsütve. Ehhez külön készítik el a húst, melyet csak a tálaláskor tesznek a káposzta tetejére. 25 Morvay J., 1950. 160-162. 489