A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

BÁTI Anikó: A lakodalmi étrend, ételek változása 1941-1996

4. Kalácssütés A 20. század közepén Cserépfaluban is nagy szerepe volt a kelt tésztának, kalácsoknak. Mindkét lagzis háznál sütöttek kalácsot és kenyeret is az előkészületek során, a szakácsasszonyok irányításával. Szinte minden mozzanatot kísért valamilyen formában kalács. Az étkezések alkalmával minden fogáshoz tálalták, a vacsora végén önállóan is, de adtak belőle a hívatlanoknak: a lesőknek, a papnak, a jegyzőnek is.

17 Az ünnepi étkezésekben a kalács hasonló jelentőségű, mint a hétköznapi étkezésben a kenyér. A kalácstészta tulajdonképpen a kenyértésztának finomabb lisztből készült ízesített változata. A kalács - kelt tésztaként - szimbolizálja az ünnepet, a jómódot, még a kenyér a munkának, a hétköznapoknak, a szegényebb étrendnek a jelképe lehet. Cserépfaluban kétféle kalácsot sütöttek: dióval, mákkal töltöttet, azaz hajtottat és töltetlent, csupaszt. Méreteivel és díszítésével kiemelkedett közülük a nyoszolyólány által sütött tésztából formázott madarakkal, fonatokkal ékesített nyoszolyólány kalácsa, melyet éjfélkor vágtak csak föl a vendégeknek.

18 A lakodalom lezárásaként az új pár kalácsot osztogatott az utcában a szomszédoknak. Az 1960-as évektől a kalács és a kenyér saját kemencében való elkészítése csak keveset vesztett a jelentőségéből, fontos eleme volt az előkészületeknek. A korábbiakhoz hasonlóan kínálták a vendégeknek a lakodalom során, de másnap már elmaradt az osztogatás. Ugyanakkor már megjelentek a házi készítésű sütemények, torták, boltból vásárolt aprósütemények, amelyek megtörték a kelt tészták egyhangúságát. Mindez a cukorfogyasztás növekedését jelzi Cserépfaluban. Korábban csak a rizskására, a fánkra, a tejeskávéba került cukor, az 1960-as évektől viszont megjelennek a torták - a piskóta, mint tésztaforma, igaz néhol még csak szilvalekvárral töltve -, cukros sütemények a lakodalmi étrendben.

19 A vendégek által összehordott süteményeket a komódfiókban csoportosították s a néhány darab, városból hozott, cukrász által készített tortát a komód tetejére tették, csak vacsorakor vágták föl. Napjainkra már csak néhány kemence működik a faluban. Az 1940-es évektől terjednek el a takaréktűzhelyek, s az 1960-as évektől már a gáztűzhelyek, amelyek az épülő új házakban fölöslegessé tették a nagyméretű kemencéket.

20 A mi szempontunkból mindez azt jelenti, hogy a lakodalmakba a szükséges mennyiségű kalácsot, kenyeret nem otthon sütik, hanem a pékségben rendelik meg. A kalácssütés, mint társas munka elvesztette a jelentőségét, elenyészett a sütéshez szükséges tudás, gyakorlat, eszközkészlet. Az elnevezés azonban tovább él, mert az ételajándékok között az alapanyagokat még most is kalácsbavalónak hívják. A rendelt kalács nagy részét a hívatlanoknak osztják szét, a vendégeknek inkább tortákat, süteményeket kínálnak. Az éjfélkor felvágott nyoszolyólány kalácsa helyén emeletes torta szerepel. A kalács, a kelt tészta jelentőségének csökkenését mutatja, hogy a hivatalos vendégeknek nem, csak a lesőknek kínálják a lakodalom napján. Megkülönböztetve így a násznépet, akiknek a finomabbnak, értékesebbnek tartott tortákat szolgálják fel. A kalács napjainkra elvesztette szerepét az ünnepi étrendben. A még meglévő néhány kemence azonban még mindig működik, ezekben sütik meg a bélest, a túrós lepényt, amely nem része a lakodalmi ételsornak, csak az előké17 SchwalmE., 1981.350. 18 A palóc centrum fő kalácsa a díszítetlen, vagy kis tésztafigurákkal díszített morvány. A papírral díszített menyasszonykalács Borsodban ismeretlen. Cserépfalu környékén a díszített nagykalácsok következő elnevezései ismertek: Noszvajon morványkalács, díszítés nélkül; Bogácson köszöntőkalács, díszítetlen; Cserépváralján köszöntőkalács, melyen tésztából készült díszek vannak. Schwalm E., 1981. 360-367. 19 Kisbán E., 1987.259. 20 Szarvas Zs., 1986.320. 486