A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

BÁTI Anikó: A lakodalmi étrend, ételek változása 1941-1996

járnak el dolgozni, de nem szakadtak el teljesen a mezőgazdaságtól. A mobilitás az előző korszakban is jellemző volt, fuvarosként, summásként eljártak dolgozni. Az ötvenes évektől ez sokkal nagyobb méreteket öltött. Nemcsak munkavállalók, de a továbbtanulni szándékozók is elhagyták hosszabb-rövidebb időre falujukat. 12 A tsz-ben a munkák már nem a korábbi paraszti életritmushoz és a mezei munkák rendjéhez igazodtak, hanem az iparhoz hasonlóan az egész évre vonatkozóan a heti munkanapok mellé beiktatták a sza­badnapokat. A hétköznapok, a munkák átszervezése kihatással volt az ünnepekre, a la­kodalomra is. Paraszti kultúráját a falu a terület zártsága, szegénysége miatt sokáig megőrizte a gazdasági és politikai helyzet megváltozása után is, egységesebbnek, hagyományosabb­nak tűnik, mint a szakirodalom alapján más hasonló községeké, „...az emberi kapcsola­tok hálózata, amely a rokonság, szomszédság, barátság és a gazdasági együttműködés változatos sorát foglalja magába és erősebb ... mint a legtöbb magyar faluban". 13 To­vábbéltek és csak lassan változtak, egyszerűsödtek például a lakodalmi szokások is, ezért bizonyult Cserépfalu megfelelő terepnek az étkezési szokások változásának vizsgálatá­hoz. 2. Változások a lakodalom menetében Vizsgálataimat a 20. század második felére korlátoztam. Szüleink és nagyszüleink generációjának lakodalmait vetettem össze napjaink, saját generációm házasságkötései­vel. Az elmúlt ötven év volt az, amit interjúkkal, megfigyelésekkel, fotókkal, írásos for­rásokkal még el tudtam érni. A három generáció lakodalmai az 1940-50-es, 1960-70-es, 1980-96-os időzónákba esnek, összehasonlításhoz ezen időszakaszok adatait vettem ala­pul. A lakodalom szokáskörén belül fontos szerepe van a különböző étkezéseknek, így a cselekmények, időpontok, helyszínek változásai kihatnak az ételekre, étrendre, étkezési szokásokra is. A szabadnap fogalmának létrejöttével változott a lakodalmak időpontja. Az 1940­es években elsősorban ősszel, hétfőn és szerdán voltak az esküvők, korszakunkra viszont a nyári, szombati időpontok állandósultak. Ehhez igazodtak az előkészületek is. A lako­dalmi szokáskörön belül végrehajtott cselekmények egyszerűsödtek, elvesztették jelentő­ségüket a mágikus, varázsló elemek. A gyermek állapotból a házas „státuszba" való át­menet rítusának súlya is csökkent. Egyes korábbi előkészületi társasmunkák, például a kalácssütés, csigacsinálás megszűnt, időt és munkát takarítva meg, inkább pénzt fektet­tek bele, iparostól, specialistától rendelik meg ezeket a tésztákat. Módosult tehát az idő és a pénz paraszti szemlélete is, a feladatorientált időszemlélet helyett az óra-orientált lépett életbe. Az 1940-70-es években a lakodalmi cselekmények legfőbb színtere még az átren­dezett lakóház, annak is az első szobája, az első ház volt. Az udvaron felállított sátorban legtöbbször csak táncoltak, az étkezések, meghatározott ülésrenddel a házban folytak. Az 1980-as évektől a lakóház jelentősége csökken, csak tároló funkciójú lett, a legfonto­sabb helyszín a sátor, ahol az új pár és a vendégek együtt, egyszerre étkeztek, illetve együtt mulattak. A helyszín módosulásával az étkezések lebonyolítása, időtartama, a tá­lalás menete, az ülésrend is változott. Napjainkban a lakodalom teljesen el is szakadt a n SzuhayP., 1994. n HusebyÉ., 1985.495. 483

Next

/
Oldalképek
Tartalom