A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

SZILÁGYI Miklós: Hagyomány és újítás a népi gazdálkodásban

Vaj kai Aurél 1959 Bakony. Budapest 1964 Balatonmellék. Budapest Varga Gyula 1972 A parasztgazdaság munkaeszközei. In: Szabó István (szerk.): A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848-1914. Budapest, I. 267-348. 1973 A mezőberényi paraszti gazdálkodás. In: Szabó Ferenc (szerk.): Mezőberény története, II. Mezőberény, 227-262. 1974 A bolgárkertek és a magyar konyhakertkultúra. A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972. Debrecen, 387^101. 1975 A derecskéi hagyma- és zöldségtermesztés. A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973. Debrecen, 259-280. 1981 Berettyóújfalu gazdaságnéprajza a két világháború között. In: Varga Gyula (szerk.): Berettyóújfalu története. Berettyóújfalu, 417^31. 1982 Kisgazdaságok gépi felszereltsége a két világháború között a Berettyó völgyében. In: Balassa Iván-Ujváry Zoltán (szerk.): Néprajzi tanulmányok Dankó Imre tiszteletére. Debrecen, 291-301. 1985a A parasztgazdaságok gépi eszközellátásának kérdései a két világháború közötti Magyarországon. A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-1984. Debrecen, 183-206. 1985b A bárándi agrártermelés 1700-1945. In: Balassa Iván (szerk.): Báránd története és néprajza. Báránd, 273-331. 1988 A zellertermesztés hagyománya Monostorpályiban. A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987. Debrecen, 169-183. Vaska Miklós 1979 Paraszti gazdálkodás Nován a két világháború között. (= Zalai Gyűjtemény, 11.) Zalaegerszeg Zsúpos Zoltán 1987 Esztár néprajza (= Folklór és etnográfia, 30.) Debrecen TRADITION UND ERNEUERUNG IN DER VOLKSTÜMLICHEN WIRTSCHAFT Für die ungarische Forschungsgeschichte auf dem Gebiet der bäuerlichen Wirtschaftsführung ist eine doppelte Anschauung charakteristisch. Die Forscher des Ackerbaus haben zwar die rapide Verbreitung der Arbeitsmaschinen und anderer technischer Erneuerungen des 19-20. Jahrhunderts konstatiert, doch trachteten sie vor allem danach, die archaischen und traditionellen Arbeitsvorgänge und Arbeitsgeräte zu dokumentieren. Aus den zahlreichen Studien und Monographien kann man einerseits darauf schließen, daß die Erneuerungen auf den zentralen Gebieten bzw. auf der Peripherie mit einem Unterschied von mehreren Jahrzehnten erschienen und sich allgemein verbreiteten. Andererseits geht aus diesen Arbeiten hervor, daß die alten und neuen Arbeitsmethoden im gleichen Dorf mehrere Jahrzehnte lang nebeneinander existierten. 479