A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

BALASSA Iván: A népi földművelés történeti-néprajzi kutatásának módszertanához

Budapest 1951-1958. A 18. századra ijj. Bartha János (1973) jeles munkája nyújtott sok segítséget. Ezeken kívül számos helyi, helytörténeti bibliográfiát használtam, melyek egy-egy táj adott kérdéseiben igazítottak el. A folyóiratokkal kapcsolatban Turányi Kornél: Mezőgazdasági szakfolyóirataink bibliográfiája 1. 1796-1899. Budapest 1958. volt számomra a legfontosabb, de e sorozat másik két kötetét is forgattam. A magyar nyelvű mezőgazdasági folyóiratok elindítója Pethe Ferenc (1763-1832), aki 1796-ban három különböző és egymás után megjelenő folyóirattal is kísérletezett: Gazdaságot Tzélzó Újság, Bécs (GTU), melynek bevezetőjében a földművelést 'a' leg-első Mesterség'-nek nevezi. Ezt megelőzte a Magyar Újság, melly Magyar és Erdély Országban a' Mezeigazdaságat, és Szorgalmatosságat erányozza. Bécs (MU). Az előbbiből 7, az utóbbiból 24 szám látott napvilágot. A Vis'gálódó Magyar Gazda 1796-1797. Bécs (VMG) 63 számában nagyon sok számomra is használható cikk maradt fenn. A fentieknél sokkal fontosabb az ugyancsak Pethe szerkesztette Nemzeti Gazda, mely 1814-1815-ben Bécsben, 1816-1818 között Pesten jelent meg (NG) összesen több mint három és fél ezer lapon; egy-egy esetben ábrázolást is találunk benne. Az 1820-as évek legjelentősebb, bár a szakirodalomban kevéssé használt folyóirata a Mezei Gazdák Barátja Pest 1824-1825, 1829-1832, Angyaljjy Mátyás András (1776-1839) szerkesztésében (MGB). A nyugati szakemberek munkáinak fordítása mellett különösen jól használható vidéki levelezése, melyben papok, tanítók, gazdatisztek, birtokosok mondják el a helyi eljárásokat és ismereteket. Mezőgazdasági jellegű cikkeket, tudósításokat találunk olyan általánosabb folyóiratokban is, mint a Tudományos Gyűjtemény 1817-1841. Pest, melynek havonta egy száma jelent meg (TGy). A Kémlő 1836-1837. Pest. Szerk.: Ballá Károly (Ké). Ez elsősorban az iparral és kereskedelemmel foglalkozott, de a mezőgazdaságon is rajta tartotta a szemét. Bizonyos mértékben hasonló felfogású az Ismertető összművészetben, gazdaságban és kereskedésben Pest 1839-1841. Szerk.: Borsos Márton, Rumi Károly (Is). Nagyon sok számomra is jól használható cikk, közlés található a Magyar Gazda 1841-1848 Pest. című folyóiratban. Szerkesztői: Kacskovics Lajos, Török János (MG). A Magyar Gazdasági Egyesület adta ki. Az 1848. évi egyik füzetében az októberi és novemberi számok elmaradását így indokolták: „...a szerkesztőségnek minden hivatalnokai táborba szálltak". Ugyanezzel a címmel még számos folyóirat jelent meg a későbbi időkben, de ezeket csak alkalomszerűen használtam (vö. Turányi Kornél 1958. 66-68.). Gazdasági Lapok Pest, Budapest 1849-1880. Szerk.: Korizmics László (1816-1886), Morócz István (1816-1881) (GL). Az első lap, mely a szabadságharc leverése után újraindulhatott. Elsősorban a nagybirtokosoknak szólt, de leírásai, tudósításai közül többet magam is értékesíteni tudtam. Inkább a kisbirtokosoknak jelent meg a Falusi Gazda Pest, Budapest 1850-1895. Szerkesztői közül érdemes megemlíteni: Fényes Elek, Érkövy Adolf Galgóczy Károly nevét (FG). Főleg a korai évfolyamokat tanulmányoztam. Erdélyi Gazda Kolozsvár 1869-1944. számos szerkesztő gondozásában adták ki egy év kihagyással (1919). A 19. századi számaiban találtam számomra hasznosítható adatokat (EG). Rövid ideig melléklete az Erdélyi gazdaságtörténeti Szemle Kolozsvár 1897-1898. Szerk.: Tokaji László (EGSz). Tanulmányokat és forrásértékű közléseket találni füzeteiben. Sokszor fedeztem fel a kertészeti folyóiratokban is olyan közléseket, melyeknek adatai a szántóföldi földművelésre vonatkoztak. így pl. Kertészgazda 1865-1873. Pest (KG); Kertészgazda s a nép kertésze 1867-1868. Pest. 442