A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

HOFFMANN Tamás: A parasztház: a legrégibb és a legjobb (?)

vezették az égéstermékeket. A kéményt nem falazhatták gyúlékony anyagból. Mielőtt tömegesen építettek a lakóházban szobát, széles körű tapasztalatokat szereztek a fürdőházak építése során. Közép-Európában megszámlálhatatlan ('kéményes' házrész) caminata - kemenate - (majd Kelet-Európában) komnata épült, a lakóházak komfortosításának mindmegannyi példája. A történet az elmúlt két évezredet fogja át és az utóbbi fél évezred városi-vidéki kapcsolatainak emlékét őrzi. Az épületeket látva arról is meggyőződhetünk, hogy a házak építésekor nemcsak kővel helyettesítették a gerendafalakat, hanem téglával vagy faácsolattal, amely utóbbinak közeit vesszővel befonták és sárral tapasztották. Más példák is azt látszanak bizonyítani, hogy sokan akarták kiegyenlíteni a városi és vidéki építkezési szokásokat. Holott a város és a vidék két külön világ. A városban jóformán nincs az építkezésnek tere. Középkorból (délen sok helyütt az ókorból) örökölt telekméret korlátozza az építkezőket, olyan szűk a mozgásterük, hogy nem vízszintesen, inkább függőlegesen kénytelenek növelni a ház tömegét. Vidéken nagyok a telkek, van hely bőven. A helyzet adta előnyöket azonban senki sem használta ki. Valamennyi vidéki ház építése a városban kialakított normák szerint történt. Az ekkor alkalmazott újításokat a városokból közvetítették az építőiparosok és így kénytelenek tenni talán még ma is. A magasabb komfort, egykor a kályha, a szoba, ma a központi fűtés (amit persze csak úgy használnak, hogy takarékoskodnak a hővel) - a város üzenete a vidéknek. A kultúrtörténet számos példával szolgál arra nézve, hogy ezt az üzenetet nem mindenki értette meg. Valószínűleg nem a közvetítőkkel volt baj, a szakiparosok mindenütt kitettek magukért. A probléma objektív okok miatt állt elő. Végtére is az építészeti alkotásokban felismerhető a kultúra Janus-arca. Az építészeti kultúra története alkalmasint azon példák gyűjteménye, amelyből kiderül, hogy az emberek - újításaikkal - védekezni akartak, elhatárolni magukat a természettől, mesterséges világot igyekeznek teremteni maguknak. Mikor ez sikerült, a helyzet a visszájára fordult. A városokban nosztalgiájuk támadt az embereknek, vissza akartak szerezni egy darabot a természetből, mert úgy érezték, meggondolatlanul léptek ki ebből a közegből és ezenközben eltékozolták örökségüket. IRODALOM Ander egg, J.-P. 1979/1 Die Bauernhaeuser des Kantons Freiburg. Die Bezirke Saane, See, Sense. 1987/11: La maison paysanne fribourgeoise. Broyé, Glane, Gruyère, Veveyse. {In: Bauernhaeuser der Schweiz 7-8). Basel Arnstberg, K. O. 1976 Datering av Knuttimrade hus i Sverige. Stockholm Balassa, I. 1960 A magyar kukorica. Néprajzi tanulmány. Budapest Barabás, J.-Gillyén, N. 1987 Magyar népi építészet. Budapest Bargel, E. 1936 Alteuropa in der Karpaten-Ukraine. Atlantis 10: 1-13. 420