A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

VIGA Gyula: Eredmények és feladatok a magyar-szlovák határ menti múzeumi együttműködés területén

ban alakult meg Ipolyságon, múzeuma 1902-ben nyitotta meg kapuit. Az intézményt 1922-ben megszüntették.) A Honti Múzeum és Galéria aktív kapcsolatban áll a váci Katona Lajos Városi Könyvtárral, valamint a szobi Börzsöny Múzeummal is. 1994-ben testvérvárosi megállapodást kötött Nagykőrös és Rimaszombat (Rimavská Sobota), ennek eredményeként került sor egy kiállítás-cserére (lásd c) pontot). A kapcsolat azóta nem működik. b) Szerződés, megállapodás nem rögzíti az együttműködés kereteit. A másutt említett Ipoly Euro-Régió, ül. Vág-Duna-Ipoly Euro-Régió programjában hangsúlyosan szerepel a múzeumok (és más közgyűjtemények) közötti kapcsolatok erősítése. c) Az intézmények könyv- és más információ-cserével, szakmai konzultációkkal segítik egymás munkáját. 1992-ben kezdődött el a Honti Kutatási Program című néprajzi gyűjtő- és feldolgozómunka, aminek társszervezői a szobi Érdy János Könyvtár és Információs Központ, valamint a váci és ipolysági múzeumok. A váci muzeológusok részt vállaltak az ipolysági múzeum megtervezésében, újjászervezésében is. 1995-ben Nagykőrös népművészete címmel az Arany János Múzeum kiállítást rendezett Rimaszombatban. 4. Nógrád megye a) A két határ menti közigazgatási egység, Nógrád megye és Közép-Szlovákia intézményeinek együttműködése az 1970-es évek második feléből datálódik. Ebben az időszakban elsősorban személyes szakmai kapcsolatok formálódtak (gyűjteményi tapasztalatcserék, egy-egy kölcsönös előadás megtartása stb.), de az évtized végére ezek is elhalványultak majd elhaltak. Részt vállalt ebben a balassagyarmati Palóc Múzeum is, melynek munkatársai elsősorban az Ipolysági Múzeummal alakítottak ki szakmai, kollegiális kapcsolatot. Az 1980-as évek elejétől került sor - a salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeum kezdeményezésére - újabb kapcsolatfelvételre. A működő kapcsolatok azonban nehezen alakultak, azt elsősorban a (cseh)szlovákiai fenntartók hátráltatták, s nem a múzeumi terület akadályozta a kibontakozást. Az 1990-es évek elejétől kölcsönösen megerősödtek az együttműködési szándékok, s gyarapodott azok formája, tartalma is. A pénzügyi feltételek szűkössége azonban azóta is alapvető gátja az érdemi közös munkának. b) Szerződés, megállapodás nem szabályozza a kapcsolatokat, azok tartalmát az egyes szakmák szakmai kapcsolatrendszere és érdekeltsége határozza meg. Elsősorban a besztercebányai Közép-Szlovákiai Múzeum (Banská Bystrica, Stredoslovenské Múzeum) és a losonci Nógrádi Múzeum (Luőenec, Novohradské Múzeum), ill. a Nógrádi Történeti Múzeum (Salgótarján), valamint az Ipolysági Múzeum (Ipolyság), ill. a Palóc Múzeum (Balassagyarmat) kapcsolatai voltak eddig eredményesek. c) A kapcsolatok elsődleges formáját a közös kiállítások képezték. (Ezek adatai 1990-től állnak részletesen rendelkezésemre.) 1967: Közép-Szlovákia népművészete (Balassagyarmaton a besztercebányai múzeum anyagából) 1970: Nógrád megye népművészete (Besztercebányán a Palóc Múzeum anyagából) 1990: -A SalgótarjániRajzbiennálé (Besztercebánya, Állami Galéria/Státna Galéria) - Megtöretés (Losonc) - Mihályfi-gyűjtemény, Salgótarján (Losonc) 384