A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

SÜMEGI György: Szalay Lajos argentínai periódusa (1948-1960)

SZALAY LAJOS ARGENTÍNAI PERIÓDUSA (1948-1960) SÜMEGI GYÖRGY Az Argentínából New Yorkba telepedő Szalay vallomásából a periódushatár, a váltás pontosan rögzíthető: „1960. június 9-én érkeztem az Egyesült Államokba. Három - francia, spanyol és angol - nyelv és kultúrterület egy egyrétű magyar embernek még kedvező körülmények között is nagy nehézséget okoz. Szegényesen, nyelvismeret, kapcsolatok és ajánlások nélkül kezdeni 37, 39 és 51 éves korban felséggel, később gyermekkel együtt és egyébként is nehéz pályán nagyon kimerítő. Ezekhez a már magukban is nehezítő körülményekhez járult még az én rajzolásom figuratív formája akkor, amikor mindenütt az absztrakció nem-figuratív iránya a szinte hivatalos stílus".

1 Szalay, idézett élet-újrakezdési summázatában életkorát is pontosan jelöli: argentínai életperiódusa 39. és 51. életévei között 12 esztendő. Nagyjából hasonló időperiódus ez, mint az első itthoni alkotói időszaka, amely az 1936-1947 közötti évtizedhez köthető. Ha fél évszázadban (1935-1985 k.) állapítjuk meg Szalay teljes alkotói pályáját, akkor az argentínai idő a teljes művészi pályának bő egyötöde, mint látni fogjuk: Szalay művészetében is meghatározó, releváns elemeket fölmutató periódusa. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy sok nehézségbe ütközik az életműszakasz művészettörténeti vizsgálata - Szalaynál is. A helyváltoztatásokhoz kötődő periodizáció a művészi oeuvre, az életműfolyam erőszakos, nem a mű lényegéből következő földarabolása. Ugyanis nem a mű, az opusz jellege válik ilyenkor elsődlegessé, hanem az élethelyszín-változást tesszük limesszé, s a műre is vonatkoztatjuk. Más a helyzet, ha a mű genezise felől pásztázzuk az életművet, mert akkor a stílusváltozás, a stílusfejlődés lesz a vizsgálódás döntő mezeje (pl. ilyenek egyes életművekben a színek dominanciájára alapozott stíluskorszakok: kék, rózsaszín korszak, fehér periódus). Szalay argentínai periódusának tüzetes vizsgálata fölvet olyan általános kérdéseket is (emigráns művész, vándorművészet, migrant art,

2 vándorművész, magyar művész

3

), amelyekre a konkrét esetben is föltétlen szükséges válaszolnunk. Kendőzetlenül föltéve a kérdést: magyar művész maradt-e Argentínában (is) Szalay, vagyis, magyar művészként épült-e be az argentínai képzőművészeti kultúrába, vagy valamennyire is idomult, hasonult a meghatározó argentin közeghez? Vagyis, argentinizálódott-e bizonyos mértékben, avagy csupán témaválasztására volt hatással új élethelyszíne? Nála is, mint a fordulat éve vagy az 1956-os forradalom után emigrált művészeknél elsősorban azzal kell számolnunk, hogy l

LánczS., 1973. 13-14. 2 Keserű K., 2000. 21-22, 28-29, 37-38. 3 A Kortárs Magyar Művészeti Lexikon előmunkálataiban szükséges volt meghatározni a magyar művész fogalmát - az emigrációban, a külföldön élőkre vonatkozóan. így: Magyar képzőművész (fotó-, ipar- és építőművész) az az alkotó, aki: 1. magyarnak vallja magát; 2. beszéli az anyanyelvét (vagy második nyelvként használja a magyart); 3. magyar művészként jeleníti meg a műveit: egyéni, közös (átfogó) kollektív kiállításokon, publikációkban (katalógus, könyv, munkásságáról szóló ismertetés, cikk, tanulmány stb.; 4. magyar tárgyú, magyar vonatkozású/tematikájú munkákat (is) készít; 5. a többségi kultúrában, az őt befogadó ország művészeti közéletében is magyar művészként/alkotóként tartják/vagy tartották számon, akként ismerik. 323