A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

GODA Gertrúd: Lehet-e kialakult Görgey-ikonográfiánk? Gondolatok Sidló Ferenc: Görgey Artúr (Görgei Arthur) miskolci szobra kapcsán

végződéssel íródott fel. 7 Míg Jókai az utó­kor szemében „kiérdemesült" az „y" elha­gyására, Görgeynek ez nem járt ki, olyannyira, hogy az Akadémia helyesírási útmutatása több kiadása ki sem tér a név írásmódjára. 8 Barabás a főparancsnok esetében sem tud változtatni biedermeierizmusán. Mundért öltött fiatal házasember néz ve­lünk szembe szelíden boldogan, pedig Görgey belső indíttatásból volt katona. Az általa „marionett"-nek nevezett huszárez­redét (Nádor huszárok) 1845 nyarán azért hagyta ott, mert nem volt módja társadal­mi hátránya miatt a tehetségét megillető előmenetelre. Tudását ki nem használva főhadnagykodik. 1845 őszétől 1848. ápri­lis 13-ai ismételt hadbaállásáig sikeres vegytani tanulmányokat folytat, ami a Lembergi Egyetem segédtanári kinevezé­sével zárul. 9 Strelisky Lipót daguerrotip felvétele Nem elég a művésznek a jellemport- 1849. május 2l-e után ré megszületéséhez jó baráti kontaktusban lennie ábrázoltjával, sokkalta inkább véleményét kell megfogalmaznia. S ez az, ami hi­ányzik Barabás ouevre-jéből anélkül, hogy lekicsinylenénk a gazdag arcképcsarnok megalkotóját. Azzal a ténnyel, hogy „fürge ecsetjével" korának szinte valamennyi je­lentős egyéniségét megörökítette kitűnő esztétikai érzékkel - nagy szolgálatot tett. Mon­dandóm megvilágítására vegyük a jól ismert példát Petőfi arcképéről. A fennmaradt daguerrotip portré több lendületet, forrongást feltételez a technika realitást követő volta ellenére is, mint Barabás Petőfi-arcképe. Holott Barabásnak és valamennyi festőművész­nek feladata a kiemelés, a hangsúlyozás, az elhagyás, hogy a figyelem a leglényegesebb pontra terelődjék. Barabás érezhette ebbéli képességének hiányát minden ünneplés és siker ellenére is. Érdeklődése talán azért fordult a daguerrotip készítése felé. 10 Ha Görgey győzedelmes hadügyminiszter portréját tekintjük, 11 hajadonfőtt látjuk továbbra is szemüveggel, de a hős már karddal jelenik meg, s jobb kezét megelégedetten csípőre teszi. Az ábrázolt ifjú szép katonai sikereket maga mögött tudó parancsnokká lett. E megfogalmazás ismeretlen szerzőtől való másik verziója az, mely szerencsénkre kezdi kiszorítani az „ábrándos változatot". (A Rubicon című lap 1995. 1-2 számában illusztrációként jelent meg. 12 ) Ezek hátterében a budai ostromra utaló architektonikus 7 Barabás Miklós papír, lavírozott krétarajz Jelzés „Barabás M. 1849. természetről(?) Görgei Arthúrnak" MNM MTKcs Ltsz. 10836 és Barabás Miklós Görgeyről festett olajképe 1882-ből (Barabás életmű katalógus 1944. 2281 szám). 8 A magyar helyesírás szabályai. Akadémiai Kiadó Bp., 1963.; valamint Kosáry Domokos: A Görgey­kérdés története Bp. 1994. 10-11. 9 Gerendás i. m. 21. 10 Doctor Alberttel együtt folytatott fotográfusi tevékenységet. Végvári Lajos: Kétszáz év magyar festé­szete, (katalógus) Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1982. 4. 11 „Győzedelmes hős" litográfia 1849-ből. Jelzés: Mandelló J. Pesten, i. m. 44. 12 C. Wilhelmb Gizella Sadler Károly rézmetszetének tartja MNM MTK cs Ltsz. 57.21. 313

Next

/
Oldalképek
Tartalom