A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)
GULYA István: A miskolci 10-es honvéd múzeum
árvaalap is megmaradt, mint összekötő kapocs. A hivatásos tisztek jórészt az új hadseregben nyertek alkalmazást, a csapatszellem arra indította őket, hogy bajtársi találkozót szervezzenek régi ezredük katonái számára. 1922. augusztus 27-én, az ezred első csatájának évfordulóján tartották Miskolcon az ezrednapot, melyen kb. 150-200 egykori tiszt és altiszt vett részt. Ezredgyűlésükön határozatot hoztak a 10-es honvédek világháborús történetének megírásáról, az elesettek emlékének megfelelő emlékművel való megörökítéséről és a muzeális gyűjtemény újbóli létrehozásáról. Az ezred hagyományainak megőrzése céljából évente ezrednapot tartanak Miskolcon valamelyik jelentős ütközetük napján. A hadiözvegy és árvaalap vagyona ekkor 682 000 korona, mely összeg három bankszámlán van elhelyezve. Az összegyűlt adományok mennyisége láttán az ezred határozatot hozott egy 10-es honvéd árvaház felépítéséről, melyhez Miskolc városa telket ígért. Az ezred tagjai közül is többen anyagi támogatásukról biztosították az árvaház ügyét. 16 A következő években folytatódott az anyagiak gyűjtése az árvaház javára és az emléktárgyak gyűjtése a felállítandó múzeum számára. Az ezrednapokat is megtartották minden évben. Újjáéledt a „10-es Honvéd" újság, mely minden évben az ezrednapon jelent meg. Cikkei főként az előző évi ezrednap eseményeiről és az árvaalap helyzetéről számoltak be, de foglalkoztak az ezred történetével is. A magyar gazdaság helyzete azonban nem kedvezett az árvaalap ügyének. Az elszabaduló infláció elértéktelenítette az alap vagyonát, ilyen körülmények között a gyűjtések sem jártak olyan eredménnyel, mint a háború előtt. A segélyezettek száma is erősen csökkent ekkorra, a hadiözvegyek egy része újra férjhez ment, az árvák közül többen felnőttek, családot alapítottak. Az ezredgyűlés a fenti okok miatt elvetette az árvaház építésének tervét és a 10-es honvédek emlékének megfelelő megörökítése érdekében szervezett gyűjtést. 17 Az ezred tagjainak döntését jelentősen befolyásolta, hogy többszöri kérelmezés ellenére sem kapta vissza a Miskolcon állomásozó (13.) gyalogezred a 10-es számot, tehát nem maradt a korábbi ezred hagyományainak szerves folytatása. Ez a vélemény idővel tévesnek bizonyult, mivel a 13. (később Görgey Artúrról elnevezett) gyalogezred saját identitásának, csapatszelleme erősítésének érdekében felvállalta az elődjének és példaképének tekintett 10-es ezred hagyományainak ápolását. A szoborállítás céljából folytatott gyűjtés eredményesnek bizonyult, a volt 10-es honvédek mellett vállalkozások, bankok és magánszemélyek is adakoztak. A 10-es honvédek iránti érdeklődés növekedését jelezte, hogy az egykori kiegészítési terület 180 települése is hozzájárult az emlékmű tervének megvalósításához. Hosszú szervezőmunka után az 1927. október 9-i ezrednap keretében leplezték le a 10-es honvéd szobrot, Vass Viktor szobrászművész alkotását. 18 A bronzhonvédet az ezred egykori laktanyájával szemben állították fel. Az ezredgyűlés kérelmezte Miskolc város vezetésétől, hogy a 10es honvédek nevét utca őrizze a városban. A város támogatta a javaslatot, a Serház utcát, ahol a volt 10-es laktanya is található, 10-es honvéd utcának nevezték el. 1928. május 6án az ezrednap alkalmából a város nevében fekete gránit emléktáblát helyeztek el a laktanya falán, melynek szövege indokolta az utcanév megváltoztatását. 19 Az emlékművek állítása mellett tovább folyt az árvaalap gyarapítása és a rászorulók gondozása. Az alap vagyonát növelte az ezredmúzeum létrehozása is. 16 10-es Honvéd, 1923. május 19. 17 10-es Honvéd, 1925. november 8. 18 10-es Honvéd, 1927. október 9. és 1928. május 6. 19 10-es Honvéd, 1928. május 6. 295
