A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

GULYA István: A miskolci 10-es honvéd múzeum

1914 augusztusában a hadvezetőség általános mozgósítást rendelt el, kitört az első világháború, melyről ekkor még senki sem sejthette, hogy nem ér véget „mire a lomb lehull". Tódultak az önkéntesek a zászlók alá, gyorsan feltöltötték a tábori ezredet, a népfelkelő ezredet és a tartalék menetezredet. Mindenki meglepetésére a népfelkelőket nem hátországi szolgálatba osztották be, hanem ezredüket elsőként szállították ki az orosz frontra, Galíciába. Őket követte augusztus közepén a tábori ezred, majd a súlyos harcok miatt a menetezredet is kiszállították.

2 1914. augusztus 26-án esett át a 10. honvéd ezred a tűzkeresztségen Tarnawatkánál. A tapasztalatlan ezred nagy veszteségeket szenvedve vereséggel kezdte a háborút.

3 Az orosz nyomás miatt a front nyugatra tolódott, az ezred állandó harcok közepette Krakkóig vonult vissza. 1914 novemberében nagy szerepet játszottak a 10-es honvédek a limanovai győzelem kivívásában, bár újra komoly veszteségeket szenvedtek. A 10. népfelkelő gyalogezred eközben a Przemysl körüli harcokban tüntette ki magát, majd a város körülzárása után az erőd védőseregét erősítette. Pótzászlóalját közben beolvasztották a tábori ezred pótzászlóaljába, így ősztől ez látja el mindkét ezredet újoncokkal.

4 Tél elején véget ér a mozgó háború, mindkét ellenfél beássa magát. 1915 tavaszán az orosz hadvezetőség Przemysl ostromára koncentrált. Március 22én az erődváros megadta magát, a védősereggel együtt került fogságba a 10. népfelkelő gyalogezred is. Az ezredet nem szervezik újjá, az ezután felállított népfelkelő zászlóaljakat (melyek a rendes csapatoknál eleve gyengébb harcértékűek és felszerelésűek) más ezredekhez osztják be, vagy önállóan hadtápszolgálatot látnak el (pl. Szerbiában, Albániában). A menetezred időközben beolvadt a tábori ezredbe, így 1915 tavaszától már csak egyetlen 10. honvéd gyalogezred létezett. Május elején az ezred harcol a gorlicei áttörésnél, majd augusztus végéig folyamatosan nyomul előre Breszt-Litovszkig. 1915 őszétől újra állóháborút folytat a Strypa folyó mellett, állásaikat a Bruszilov-offenzíva idején átkarolás miatt hagyják el 1916 júniusában. Nyár végén a román betörés miatt átcsoportosítják az ezredet Erdélybe, ősszel kiszorítják a román csapatokat a Görgényi havasokból. A telet a Gyimesi-szoros védelmével töltik, majd 1917 márciusában végrehajtják az ezred legfényesebb haditettét, elfoglalják és megtartják a jól megerősített, stratégiai fontosságú Magyaros határhegységet. 1918 tavaszáig az Ojtozi-szoros védelmét látják el, ez klasszikus lövészárok-háború kisebb román támadásokkal. 1918 áprilisában Újvidék és Zombor környékére vezénylik az ezredet, ahol rendfenntartó szerepet töltenek be, főként az élelmiszerek rekvirálását felügyelik. Nyáron karhatalmi szolgálatra Budapestre szállítják a honvédeket. A negyedik háborús év megpróbáltatásai komoly elégedetlenséget szítottak a hátországban, ezért a hadvezetőség kénytelen volt frontkatonákat alkalmazni a rend fenntartására. Augusztusban Dél-Tirolba kerül a 10-es honvéd ezred, az olasz frontra. Az osztrák hadsereg döntőnek szánt offenzívája kudarcba fulladt, az olaszok vették át a kezdeményezést. Az ezred több komoly támadást vert vissza az ősz folyamán a Piave folyó mentén.

5 1918 októberében forradalmak törtek ki, az Osztrák-Magyar Monarchia pár nap alatt összeomlott. A hadsereg felbomlott, a különböző nemzetiségű csapatok egymás ellen fordultak, az olaszok a helyzetet kihasználva nagy offenzívát indítottak és áttörték a védővonalakat. A 10-es honvédek is megkezdték a visszavonulást Trient (Trento) felé, ekkor kapták a hírt a fegyverszünet aláírásáról. A hegyek közt az olaszok a hátukba kerültek. Az 1. és a 3. 2 Sassy Cs.-Réti B., 1939. 6. (továbbiakban Emlékalbum 1939.) 3 Emlékalbum 1939. 52-57. A Barcy 1990. 49. 5 Emlékalbum 1939. 6-12. 292