A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

SZEKRÉNYESSY Attila: Egy borsodi udvarház története (Szekrényessy Árpád élete)

borsodi lakosság, - legalább ötven ember - a Szekrényessy-kastély öreg boltozatos pincéjébe húzódott.

197 Itt érte őket az immár csendőrökkel kiegészült német alakulat hídrobbantása. Az irtóztató légnyomás a pincében kucorgó lakosokat a sarokba hajította.

198 Időközben a megérkező oroszok a Bódva innenső partján rekedtek és tűz alá vették a vízbe gázoló németek utóvédjét, kik közül ketten a megáradt Bódvába fulladtak, egyet pedig orosz golyó sebesített meg.

199 Ez utóbbi katonát egy borsodi család ápolta, de orosz fenyegetésre elárulták búvóhelyét. A szobába lépő orosz tiszt helyben agyonlőtte a szerencsétlent.

200 A szovjet alakulatok a híd felrobbantása után jó egy hetet töltöttek a faluban. A pincébe rejtőző „lakosságot nyomorgatták"

201 mérhetetlen sok szenvedést okozva a helyieknek. Kedvezőbben alakult a sorsa azoknak a falubelieknek, kik az istenhegyi Szekrényessy-pince oltalmába húzódtak. Őket a megszálló orosz csapatok nem gyötörték meg.

202 December 20-a táján a férfiakat a Szekrényessy-kastély parkjába terelték, s kivágattak velük mintegy ötven sudár ősfenyőt, melyből, s a kocsislakás megbontott gerendáiból új hidat építettek a Bódván 203 . A háború vége után, de különösen 1948-tól a „fordulat évétől" jelentős politikai átalakulás ment végbe Magyarországon. Negyven esztendőre hazánk a „népi demokrácia" foglya lett, létrejött a második kommunista diktatúra. A földbirtokokat államosították, de nem csak a nemesi eredetű birtokokat számolták fel, hanem a vállalkozó parasztság kisbirtokait is sztálinista eszközökkel kollektivizálták. Az egykori Szekrényessy-udvarházból - melynek berendezése a Bónisok összes antik értékeivel együtt a háború sodrában „nyomtalanul" eltűnt - a szovjet típusú kollektivizálás egyik védbástyája lett. Itt rendezték be a helyi „Vörös Csillag" Termelőszövetkezet irodáját. Az egykori kultúrcentrum - ami némelykor országos jelentőségű eszmék bölcsője, hazai kiválóságok s megyei jelesek találkozóhelye - méltatlan sorsra jutott. Falai között Sztálin hazai tanítványai álmodtak „boldog jövőt", élezték az „osztályellentéteket" s buzdítottak sztahanovi teljesítményekre. Prókai István a tsz első elnöke teljesítette be az ősparkon esett háborús károkat, mikor kivágatta a még meglévő fákat s a Bódva partján őrt álló jegenyéket.

204 A hajdankor dicsőségére ma már csupán két ódon fenyő emlékeztet. így enyészett el az udvarház gyönyörű díszparkja, különleges növényei hozzáértő kezek híján pusztultak el, szökőkútját vályúnak használták, kőpadjait összetörték. A szocialista realizmustól távoli, antik témájú kőszobra „osztályidegenné" lett. Sétaútjait mindenhol gyom verte fel. Az udvarházban működő Vörös Csillag, utóbb Vörös Zászló Tsz táblája (fotó: a szerző) 246