A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

SZEKRÉNYESSY Attila: Egy borsodi udvarház története (Szekrényessy Árpád élete)

Margitnál a komorna, úgy itt a komornyik feladata a ruhákról való gondoskodás, s egyéb személyi feladatok ellátása. Rangban őt követi a parádés kocsis, ki Szekrényessy Árpádtól önálló lakrészt és szép zsinóros dolmányt kapott. Közvetlenül a nagyságos úr fennhatósága alá volt rendelve, neki az ispán sem parancsolt. Feladata a kocsik karbantartása, lovak, szerszámok ápolása, az istálló és kocsiszín rendben tartása volt. A Szekrényessy-uradalom késői kocsisa Dankó Pista

61 és Simon András (Bander)

62 volt, mely utóbbinak elsőként volt pap nélküli temetése a faluban. Megbecsült szakfeladatot láttak el a kertészek (konyha- és díszparkkertész), a park és gyümölcsös ápolásával. Adatunk van arra vonatkozólag, hogy Szekrényessy Árpád kertésze a nagyságos úr utasítására és költségén némelykor közmunkát is végzett, melyet ékesen bizonyít egy 1884-ből származó feljegyzés: ,^4z iskolakert azon része, melly be van fásítva és a tanító gondozása alatt, általa használtatik, mind a négy oldalrúl felsánczoltatni és jól bekerítetni határozatik és a benne megfogamzott és szépen díszlő vadonczok a tanító és tanítványok jelenlétében megejtendő beoltására nagys. Szekrényessy úr kertésze felkéretik."

63 Az uradalom két kései kertészalkalmazottjának, Simon Józsinak

64 és Záborszki Lászlónak

65 nevét is ismerjük. A kertész beosztottjaként állt alkalmazásban az ún. udvaros, kinek reszortja a söprögetés, levélégetés, sétautak újramurvázása, strand homokjának felfrissítése, hótakarítás stb. volt. Ugyancsak neki kellett a mángorló alatti pincéből szenet hozni, s gyújtóst vágni ez utóbbi, ha vizes talált lenni, a szobalány szidalmaival kellett szembenéznie - s mindezeket a konyha melletti előszobába bekészítenie. Ezek mellett neki jutott még kenyérsütéskor a kemence fűtése és felügyelete. A Szekrényessy-udvarházhoz 520 katasztrális holdnyi, jó minőségű borsodi föld tartozott, mely részint a földvártól Balajt irányába terült el, s egy része nevét - egykori tulajdonosaira utalva -, „Nemesi III. nyomás "-ként viseli ma is. A Szekrényessy-domínium fele a Balajtra vivő út két oldalán húzódott. Balról az Isten heggyel, az obsitos pincével, szőlőkkel és uradalmi kőbányával határolva. Jobb felől, a domb oldalából csorgó kristálytiszta vizű forrás fölött - mit a helyiek ősidők óta „kis kút"-nak neveznek - lankás szántók s akácos lágy dombhajlatok futottak a látóhatár pereméig, a Szekrényessy „birodalom" képzeletbeli gyepűvonalát jelölve. A birtok többi része, ún. tagja részint Hangácson, valamint a Sajószentpéter irányában fekvő, Kopaszföld-Duzsnok nevű helyen feküdt. Itt működött a Szekrényessy tanya, hol intenzív majorsági gazdálkodás folyt.

66 A birtok jövedelemviszonyairól Borsod megye hivatalos lapjának 1911. évi jelentése nyújt hiteles képet. A vármegye 214, legtöbb adót fizető bizottsági tagjának sorában Szekrényessy Árpád 677 korona 51 fillérrel a 167. helyen, azaz a tisztes középmezőnyben állt.

67 1910-ben „összes állami egyenes adója''' 499,75 korona, 10%-os egyházi adója, 49,97 korona, a „ /// t.-cz. 13 § b. ponf' értelmében személyi adója pedig 20 koronát tett ki.

68 Az 1913-as esztendőben 165 egyházfi által 7091,95 korona fizettetett a gyülekezet pénztárába, melyből Szekrényessy Árpád 678,23 koronás adománya tekintélyes hányadot, mintegy 9,5%-ot tett ki.

69 A gazdaság gondjaival Szekrényessy Árpád nem kívánt vesződni, s hogy tehermentesítse magát és feleségét, „ a birtokot bérbe adták, Albiné néni még a háztartást is tt 70 rábízta Bertára, sógorasszonyara . A bérlők sorában többek között Markovics Pált és Bárczay Lászlót találjuk, ki utóbb a birtok nagy részét bérelte. Szekrényessy Árpád idejében - Császár Ernő visszaemlékezésével ellentétben - a birtok fele még saját kezelésben volt. E közvetlen gazda225