A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

SZEKRÉNYESSY Attila: Egy borsodi udvarház története (Szekrényessy Árpád élete)

a Hétszemélyes tábla tagjává, majd elnökévé nevezte ki. Ebben a minőségben vett részt 1847-ben az utolsó rendi országgyűlésen. A diétái ülések szünetében alig várta, hogy hazatérhessen Borsodra. „A házi boldogság és a mezei élet kebelébe. "

35 Okos, művelt feleségétől - ki méltó szellemi társa két leánya született: Albina Emília és Eugénia Laura. Közülük Szekrényessy Árpád anyósa Ragályi Albina lett. Az asszonynak Lossonczy III. Károly (1802-1888) főszolgabírótól, két fiát követően (Jenő 1831, Károly 1838), egyetlen leányként született Albina, 1850-ben. A név hagyományteremtő továbbvitelére tett kísérlet figyelhető meg, három generáción át. Látszólag Ragályi Tamástól indult a leányai számára választott egyedi névadás, s így az Albina is, azonban a háttérben a nyelvész Kazinczy sejthető. A névadó hajlamáról ismert kedves rokon, ki többek kőzött saját faluját, de gyermekeit is különleges nevekkel illette, a következőket írta Ragályi Tamás felesége keresztnevével kapcsolatban: „Magdolnának keresztelni gyermeket, s a szép leányt ily irtóztató névvel veszteni össze magával. Bérmálja át uramöcsém kérem az Istennel. "

3 Ragályi Tamás utódaiban is ott munkált az újítás igénye. Ezért adta leánya, Albina Emília is e nevet saját gyermekének (Lossonczy Albina), s ugyanezen okból kifolyólag keresztelték Ragályi Tamás dédunokáját Szekrényessy Albinának. BÓDVA-PARTI PARADICSOM Borsod hírneves követének unokaveje örökölte meg Borsodot és a hangácsi birtok egy részét. Szekrényessy Árpád birtokközpontjául a borsodi évszázados udvarházat választotta, hova annak idején Széchenyi, Wesselényi, Kossuth, Kölcsey, Kazinczy levelei futottak be, mely a reformkorszak - minden túlzás nélkül mondható - egyik szellemi központja volt. Falai között országos jelentőségű ügyek forogtak, nagy horderejű nemzeti eszmék, gondolatok születtek. Itt jött létre a Ragályi Tamás-féle könyvtár, melynek kötetei a Szekrényessyek patinás gyűjteményét gyarapították, melyben „...benne volt Apácai Cseri Enciklopédiája, Bod Péter Magyar Aténása, Haller Hármas históriája, Kazinczy számos müve, köztük a Tövisek és virágoknak egy példánya, melyet a széphalmi mester Ragályi Tamásnak dedikált stb. "

37 E Ragályi-féle könyvtár, idővel Szekrényessy Berta keresztfiához (másodunokatestvérének gyermeke), az akadémikus dr. Császár Elemér irodalomtörténész professzorhoz, a Pázmány Egyetem tanszékvezetőjéhez került: „így vetette meg a Hungaricum gyűjteménye alapját. Most a kolozsvári egyetemi magyar irodalomtörténeti intézeté"™ A fent említett kötetek még 1906. előtt elkerültek Borsodról, Szekrényessyné adakozó kedvéből kifolyólag. Míg teljes volt a Szekrényessy-könyvtár, addig sok értékes Hungaricum volt fellelhető benne, mely közül néhány leírását is ismerjük: „...ódivatú kemény kötésben Hugó Victor „Notre Dame" és „Marion Delorme"-ja, Mdme Geulis pásztorregényei, Mdme me Stael „Voyage en Allemande"-ja, Lafontaine, Delauigne, Beranger költeményei, Chateaubriand „Atala"-ja. Azután I. Napóleonról szóló híres müve Baurienne-nek, tizenegy kötetben Thierry kitűnő „ Histoire de la Revolution "-ja, nemkülönben Schiller munkáinak első összes kiadása, ...a korabeli (18-19. századi) magyar litteratura összes terméke s a francia és német irodalom minden nevesebb könyve, tudományos könyvek s a latin klasszikusok ... Beethoven hegedű szonátáinak az első 216