A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

UJVÁRY Zoltán: Az ünneptörés-ünneprontás és a kővé válás hiedelme Bornemisza Postilláiban

Imára, imára De mi réjja riad? De mi ördögi zaj, Rekegő szitok és otromba kaczaj, Hogy reszket az egyház tornya? ... Szembe' Isten hajiokával, Nem törődve a szent mával, Foly tegnapi dőre tivornya. S mint szél ha forogva ragad port: Úgy tánczol el, egy bősz harczi-zenére, (Mondják, a pokol tüzes fenekére) Az egész őrjöngő csoport. Tompa Mihály Aranyéval azonos című versét egy évvel korábban, 1846-ban írta. Erre utalok a kővé válásról szóló mondákkal kapcsolatban. Tompa költeménye egy léte­ző hely, a regéci vár (Abaúj m.) közelében látható kőtestvérek „regéjét" mondja el. Egy „zsémbes nő" „durcás vén lány" a három „testvérfiakat" ünnepnapon szőlőmunkára kül­di. Az „ifjabb leánytestvérök" szól: „Hát nincs ma ünnep nénémasszony? Azt gondolám ú r n a p j a van..." A vén leány ráripakodik, a fiúk egyetértenek a nővérükkel: „Mert mind bolond, ki ünnepel, Míg nem gazdag ..., dolgozni kell!" Az ifjú leány nénje parancsára fáért indul az erdőre. Útközben kedvesével találko­zik. Együtt mennek a templomba: „Ifjú, leány együtt ménének Az Istennek háza felé, Napján az úr szent ünnepének." Eközben a fiútestvérek a szőlőben dolgoznak. A nővérük dúlt-fúlt mérgében, mert a leány nem ment haza. így szidta öccseinek és azok is húgukat: „- Ünnep s lány hétszer átkozott legyen!" „A bősz fiúk... Midőn testvért és ünnepet Mocskos szókkal szidalmaznának: Szőlőjük tüske s gazberekké, Sők...kőbálványnyá változának." A kővé válás motívuma Európa-szerte ismeretes. Zlinszky Aladár és Binder Jenő egy cornwalli mondát említ, amely szerint leányok a vasárnapi istentisztelet idején ahe­lyett, hogy a templomba mentek volna, a mezőn sétáltak. Két gonosz szellem muzsikus alakjában táncra gerjesztette őket. A derült égből villám csapott rájuk s mindannyian kő­vé dermedtek. A magyar nyelvterületről egy nagybányai parasztlány elbeszélése nyomán Tolnai Vilmos jegyezte fel azt a mondát, amely szerint a Felsőbányáról Kapnikra vezető út mentén látható kővé vált házaspárt az Isten változtatta kővé, mert vasárnap dolgoztak. Egy másik, a német eredetre mutató körmöcbányai monda szerint az Isten azért változ­tatta kővé az elsüllyedt bányászokat, mert éjfélkor az ördög prédikációját hallgatták. A büntetés harmadik csoportjába azok a mondák, hiedelmek tartoznak, amelyek­ben az ünneprontók a föld alá süllyednek. A Vas megyei Rábahídvégen feljegyzett mon­da egy csárda elsüllyedéséről szól. A hagyomány szerint a csárdában húshagyókedden nagy mulatságot rendeztek, táncoltak, vigadtak. Éjfélkor, a böjt kezdetekor a mulatást egy pár kivételével abbahagyták. A táncoló párt hiába kérlelték, mintha csak az ördög 1195

Next

/
Oldalképek
Tartalom