A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

KRISTON VÍZI József: Istvánffy Gyula játékgyűjtései

ISTVÁNFFY GYULA JÁTÉKGYŰJTÉSEI KRISTON VÍZI JÓZSEF Istvánjfy Gyula (1863-1921) jó száztíz esztendővel ezelőtt, a Párádon élő gróf Károlyi család gyermekei mellett nevelősködve „kezdett foglalkozni a palóc nép életének tanulmányozásával".

1 Elsősorban folklorisztikai gyűjtéseinek anyagát (népmesék, ún. „babonák", a kalendáris ünnepekhez s az emberélet fordulóihoz fűződő szokások stb.) már kezdetektől fogva a néprajztudomány szakfolyóiratában adja közre, s itt lelhetünk rá első gyermekjáték-füzérére is.

2 Párád, (Mátra)Balla, Terpes, Mikófalva és (Eger)Bocs fiatalságának társaséletéről, jeles napi szokásairól írva, kilenc olyan - immár klasszikusnak számító - mozgásos és párválasztó játékot ír le, amelyek addig e vidékről legföljebb, ha töredékesen voltak ismertek.

3 Az 1895 nyarán végzett matyóföldi „terepmunkájának" eredményeit már a következő esztendőben közzéteszi terjedelmes, öt részre bontott tanulmányában. Iskoláskorú fiú- és leánygyermekek játékait ismerteti Tardról, mindösszesen csak négyet számlálva az ottani párválasztó játékok közül.

4 A kutató utód, Bodgál Ferenc a következőket tartotta kiemelendőnek Istvánffy mindezt csaknem másfél évtizeddel később folytatásul vállalt további kutatásaiból. „Az 1909. év nyarán a BorsodMiskolci Múzeum Közművelődési Egyesület megbízásából is, több mint három hétre terjedő néprajzi kirándulásokat tettem a Bükk hegység északnyugati nyúlványai között elterülő 14 palócz községbe, nevezetesen: Bánfalva, Bánhorváti, Dédes, Bóta, Sáta, Uppony, Csokva-Omány, Mercse, Királd, Nagy-Visnyó, Csernely, Szilvás és Apátfalva községekbe".

5 E - csekély kivétellel - barkó falvak

6 közül Balaton, Bóta, Csernely, Sáta és Uppony a játékok legjelentősebb lelőhelye.

7 A Kisfaludy Társaság támogatásával - a Magyar Népköltési Gyűjtemény 14. kötetéül tervezett befejező munkálataihoz Istvánffy Gyula kiegészítő anyaggyűjtést végzett Borsod, Heves és Nógrád megyék községeiben, így nem véletlen, hogy a végül is 1963-ig kiadatlan „Palóc népköltési gyűjtemény" játékanyaga jobbára ezt a beváltott igyekezetet tükrözi.

8 Tanúskodik erről még az az önéletírás-részlet is, amely alapján megállapíthatjuk, hogy a nem sokkal azelőtt - általa összeszámolva - még csak 12 gyerekjáték a „pótgyűjtés" eredményeként a sajtó alá rendezés évében (1914) duplájára, illetve az állathívogató és a kiolvasó mondókákkal 1 Bodgál F., 1963.8. 2 Istvánffy Gy., 1895. 114-118., ill. Uő. 1963. 80-87. 3 Kiss Áron máig tanulságos gyűjteményében e településekről, sőt e régióból egy kivétellel (Szabó József mátraballai adatai) nem is szerepel! - Vö. Kiss Á., 1891. VI-VIII. - Esetünkben s Istvánffy kapcsán ez azért is meglepő, mivel 1883-86 között ő épp abban a Budai Paedagogiumban tanult, ahol Kiss Áron (18451908) tanított, majd igazgatott, s ahonnan e nagyszabású játékgyűjtő kezdeményezés kiindult! Számunkra talány, hogy az igen nyitott és a néprajzi kezdeményezésekre mindig figyelmes Istvanffyt miért nem találjuk (ellentétben pl. Bellosics Bálinttal) a korabeli gyűjtők között. AJstvánffy Gy., 1896. 280-285. ill. Uő. 1963. 87-89. 5 Istvánjfy Gy., 1911. 162.; Bodgál i. m. 13-14 6 Paládi-Kovács A., 1982. 12. 7 Istvánffy Gy., 1911. 363-368. 8 Istvánffy Gy., 1963. 67-79. 1237