A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

BODNÁR Mónika: Balogh Béla, Putnok és Harmac történetírója

BALOGH BÉLA, PUTNOK ÉS HARMAC TÖRTÉNETÍRÓJA BODNÁR MÓNIKA Balogh Béla nevével először debreceni egyetemistaként találkoztam, mikor a néprajzi tanszék hallgatójaként részt vettem az akkor induló Gömör-kutatásban. Aztán évekkel később, mikor a putnoki Gömöri Múzeum élére kerülve megkezdtem a múzeumi könyvtár kialakítását, a helytörténeti könyvek sorából nem hiányozhatott Balogh Béla munkája, melyben Putnok mezőváros történetét írja meg.

1 A mű eredeti, kézírásos, bekötött példánya még az állandó kiállítás rendezésekor, 1987 januárjában került be a múzeumba, így közel 10 éven keresztül látható volt a kiállításon. Köszönet érte Balogh Béla egyik kiváló utódjának, Molnár Miklós lelkipásztornak, aki a putnoki református egyház éléről a budapesti Kálvin téri gyülekezet élére távozván, értesülve a már szerveződő putnoki múzeumról, megőrzésre a gimnázium könyvtárának adta át a kézírásos könyvet.

2 Nem sokkal a putnoki Gömöri Múzeum megnyitója után, hála a nagylelkű adományozóknak, három nyomtatott példány is került a múzeum birtokába.

3 A Putnok történetével foglalkozó munka két részből áll. Az elsőben a település régebbi történetét ismerteti a szerző a kezdetektől egészen 1848-ig. ír Putnok kialakulásáról, fekvéséről, határairól, annak változásáról a környező települések pusztulását követően. A fellelhető források tükrében felvázolja a város utcahálózatának fejlődését. Megemlékezik a Putnoky család Putnok első magánbirtokosai - történetéről, amihez természetesen felhasználja a családi levéltár iratanyagát. Ezek az okmányok kitűnő és nélkülözhetetlen forrásanyagként szolgáltak Putnok város történetének, életének megismeréséhez is, amint erre a kötetben a szerző több alkalommal hivatkozik.

4 Ugyanakkor sajnálattal kell tudomásul vennie, hogy a Serényi család, amely - a Putnokyak és az Orlayak után - midőn munkáját írta már 200 éve volt földesura a városnak, a 19. század előtt nem tartózkodott állandóan Putnokon. S bár a család levéltára becses forrásául szolgálna Putnok 18. századi történetének megismeréséhez, Balogh Béla - mint írja - bár célt nem érhetett, teljes reményt táplál aziránt, hogy egykor ki fog töltetni azon hézag, mely ezáltal a város történetének megírásában felmarad.

5 ír a putnoki római katolikus egyház történetéről, nehezményezve, hogy többszöri kérése ellenére sem kapott adatokat a lelkészi hivataltól. Meggyőződése szerint azonban a putnoki római katolikus egyház a legrégibb alapítású keresztény egyházak egyike Gömörben, Putnok monográfiáját nem tartja megírhatónak anélkül, hogy említést ne tegyen róla. Egyúttal reményét fejezi ki, hogy az általa összegyűjtött töredékek mi1 Balogh B., 1894. 2 Az adományozást később levélben is megerősítette. Lásd Gömöri Múzeum Adattára (továbbiakban GMA) ltsz: 93.6.1. Putnok történetének eredeti kézírásos kötete GMA ltsz. 96.58.1. 3 Köszönet érte Egerszeginé dr. Hurták Erzsébetnek, Lenkey Istvánnak és Regéczy Lajosné Ursziny Annának (ltsz. Gömöri Múzeum Könyvtára 234, 236, 237; GMA 88.37.1.) 4 Balogh B., 1894. 21. és 38. 5 Balogh B., 1894. 127. Sajnos ez azóta is várat magára. 815