A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)
PORKOLÁB Tibor: „A költőpátriárka gyónókönyve” (A Lévay-naplókról)
családi tulajdonban lévő feljegyzések „a háború zűrzavarában eltűntek". 7 Joggal feltételezhető, hogy a naplók irodalomtörténeti recepcióját ez a - szerencsére tévesnek bizonyuló - híradás sem segítette elő.) „Irományairól" és „leveleiről", azaz kéziratos hagyatékáról Lévay úgy rendelkezett, hogy a családtag „Csernák Béla vegye át és őrizze, vagy használja belátása szerint". 8 A hagyatékban található kiadatlan feljegyzésekről - ezt Hatvány Lajos terjedelmes Lévay-nekrológja (1918) is igazolja - tudomása volt az irodalmi közvéleménynek („ha igaz, hogy emlékiratokat írt, mint egyik lapban olvastam, bizonyára ezek az írások lesznek Lévay Józsefnek legérdekesebb írásai. Ha ugyan azok lesznek. Mert nem az érdekes élmény teszi az írást érdekessé, hanem az érdekes ember, aki az élményt átélte" 9 ), később azonban a hagyaték feledésbe merült. A kiadatlan kéziratok ügye a Lévay-centenárium évében (1925) került ismét előtérbe: a (műkedvelő) Lévay-kutatóként fellépő Tóth Kálmán hívta fel rá a figyelmet centenáriumi cikksorozatában („Lévay prózai leírásai többnyire naplószerü életadatok és még kiadatlanok. Legérdekesebb a Szentpéteri üres fészek. Ez azonban a Lévay-család egyik tagjának nyilatkozata szerint 'személyi jellegű és sok részletében ütköző éle van a Mával. Családi vonatkozásúak s alakjai még ma is élő személyek - tehát ki nem adható'. Lévay eltemetett naplójegyzete ismeretlen marad, olyként, mint Tompa 'Fekete könyve'. A költőnek 'Fürdői emlékek' című naplója a család véleménye szerint még értékesebb a Szentpéteri üres fészeknél. Ennek kiadása már nem ütközik akadályba és sajtó alá való rendezéséről a szellemi hagyaték örököse: Csermák [!] Béla nagyváradi ref. esperes, püspökhelyettes dönt" 10 ). Egy évtized múlva - a hagyatékot a jogtulajdonos engedélyével alaposan áttekintő - Balázs Győző talált rá ismét (a Visszatekintés kiadatlan szövegével együtt) a naplójegyzetekre. 11 Balázs részletesen beszámol arról is, hogy a Szentpéteri üres fészek kéziratos köteteiből 12 szerzetesi szorgalommal és áhítattal másolta ki a számára fontosabb részeket: „a rendelkezésemre álló né7 „[Balázs Győző] ezzel a kiadványával [...] megmentett egy részt azokból az írásokból, amelyek utóbb, a háború zűrzavarában eltűntek és felfedezésre várnak ismeretlen helyen. Ma ugyanis a Lévay-napló 3 [!] kötetének kézirata sem a [költő] nevét viselő könyvtárakban, sem magángyűjteményben nem található és dr. Török István ny. bíró, a család miskolci képviselője sem tud hollétéről." {Horváth, 1988, 1.) A naplók eltűnéséről tudósító szövegrész szó szerint megismétlődik a Lévay Emlékkönyv bevezetőjében is {Horváth, 1991, 6.). 8 Csernák Béla nagyváradi ref. pap, püspökhelyettes, a költő egyik unokahúgának férje. A végrendeletet a miskolci Reggeli Hírlap 1918. dec. 25-én közölte. Voinovich Géza is a kéziratos hagyaték örökösének hozzájárulását kéri a költő posztumusz kötetének {Lévay József utolsó versei, Bp., 1925) megjelentetéséhez: „indítványomra a Kisfaludy-Társaság a centenáriumra kiadja [Lévay] eddig össze nem gyűjtött költeményeit. [...] Vadászy Pál esperes úrnak hálásan köszönöm szíves üzenetét. Őt a Kisfaludy-Társ. részéről Szász Károly titkár úr fogja levéllel fölkeresni a fent említett kiadás dolgában, megtudni, mint lehetne Csernák Béla lelkész úrhoz közeledni" {Voinovich Géza levele Tóth Kálmánhoz, 1924. febr. 27., Herman Ottó Múzeum, HTD 73.487.30.); „Beöthy Zsolttól tudom, hogy a versek kézirata ő hozzájutott, mint a Kisfaludy Társaság akkori elnökéhez. Mint a Kisfaludy Társaság uj titkára, Beöthy hagyatékából a Társaság annak idején engem bízott meg Lévay József még összegyüjtetlen verseinek kiadásával, a Társaság kiadmányai sorában. Ennek őszre meg kellene jelenni [...] Bár semmi kétségem afelől, - hogy e megtisztelő mód ellenzésre nem találhat, mégis illőnek tartom ahhoz előzetesen és kifejezetten megnyerni Csernák nagytiszteletes ur hozzájárulását" {Voinovich Géza levele Vadászy Pálhoz, Tóth, 1925/b, 6.). 9 Hatvány, 1981, 149. A tanulmány értékű írás először a Pesti Naplóban jelent meg 1918. július 9-én. 10 Tóth, 1925/a. 11 „a miskolci Lévay József Egyesület főtitkára [...] azzal a megtisztelő megbízással ajándékozott meg a Lévay szobor fölállításának idején, hogy mint költő, írjam meg az Egyesület részére a költő Lévay életét és költészetét. E munkám közben Csernák Béla barátomhoz, egykori kiváló tanítványomhoz is fordultam adatokért, mint Lévay rokonhoz. így jutottam el a Visszatekintés-hez vezető útra. És ezen az úton fölbecsülhetetlen értékekkel találtam szemközt magamat" {Balázs, 1935/b, 3.) 12 A Fürdői naplókat - érdekes módon - meg sem említi. 768
